Amikor megnéztem a kollektíva adatlapját a RYM-on, beleszédültem, hány zenekarban és projektben érdekeltek a COE tagjai. Úgyhogy nem is ragozom: ez az egyetlen lemezük, és ilyen, amikor a jazz felől elindulva egy társaság apró lépésekkel, de azért végig improvizálva eljut a pszichedelikus rockig és…
Sárosan cuppogó zajongás alig fél órában, amitől úgy érzed, hogy legszívesebben pofán csapnád az első utadba kerülő értetlen humanoidot. A kétemberes Boar Worship kíméletlenül vad, az album pedig rozsdás ízt hagy maga után a szájban, ezért csak óvatosan szabad vele öblögetni! Mert egy ideig még így…
A Lions texasi banda volt 2005 és 2010 között, és ezalatt két nagylemezt adott ki. A No Generation a második albumuk 2007-ből, muzsikájukat pedig gyakran a Queens of the Stone Age-éhez hasonlítják. Ebben annyi az igazság, hogy az akkori QotSA-ra kell gondolnunk, a pontatlanság pedig csak annyi, hogy…
Igen, már megint öregsulis halálmetál - mert szeretjük. A Outer Heaven valami olyasmit tol, mintha az Asphyx parolázna a Gateways-időszakbeli Morbid Angellel, és bevennék harmadiknak a Blood Incantationt is. A banda vezére egyébként a korábban a Rivers of Nihilben gitározó Jon Kunz. Kiadta a Relapse…
A phoenixi Gale az "ilyen nincs, és mégis van" jellegű zenekarok tipikus képviselője: csak pár napja, hogy megjelent a második albumuk, de a banda már fel is oszlott. Ami nagy kár, mert igen egyénien játsszák a sludge-doom-post-metalt: dalaikban a sivatag csontig hatoló viharos szelei indítják el az…
Kancsalító doom, rifféhes sztóner, sötét sáriszap és izgága drone-ok az építőkövei a marylandi Yatra muzsikájának, amivel egészen a fenti műfajok gyomráig ásnak le. Mindez nyolc hipnotikus és elszállós dalban öltött testet, melyekben a zenét ellenpontozza a sludge-os morgás és a helyenkénti blackes…
Mary Halvorson avantgarde jazz gitáros, aki az elmúlt másfél évtizedben ért el egyre nagyobb ismertséget az USÁ-ban. Trióját már a Code Girl megalkotása előtt szextetté bővítette, és a dupla lemeznyi hosszú hanganyag nem fog csalódást okozni a műfaj szerelmeseinek. A jazz-et önmaga bonyolultságában…
A Gods of Space Pennsylvaniából érkezett hozzánk, és hangulati-pszicho-melodikus rockzenét játszik. Könnyű lenne őket lesztónerezni, de muzsikájukban ugyanúgy ott vannak a pink floydos megmozdulások és elszállások, mint ahogy a súllyal megdörrenő sivatagi viharok, és a doommal átitatott témák is. A…