Miután elüldöztétek a szomszédokat a Zorn-Moore lemezzel, következhet egy kis post-rock! A londoni Teeth of the Sea már két alkalmommal is kapott posztot (először és másodszor), és mindkét esetben remekelt. A Master viszont még a Your Mercurynél is eklektikusabbra sikeredett: itt is megtalálhatók a…
Robin Trower brit gitáros, aki eredetileg a Procol Harumban pengette a húrokat, majd 1973-tól Robin Trower Band néven saját együttest alapított; Jack Bruce basszusgitárost pedig a Creamből ismeri mindenki. A két úriember a 2008-as Seven Moons előtt két alkalommal - más-más dobosokkal - már dolgozott…
Obaro Ejimiwe második lemezével ott folytatja, ahol az elsővel abbahagyta. Magába szippantó, éjszakai beat-ek, egyedi énekbeszéd okos zajokkal és élő hangszereléssel díszítve. Egy-két dal külön is kiemelendő, már-már sláger, főleg a Woodpecker Wooliams álnéven alkotó Gemma Williams közreműködéseire…
A Facebook-csoportban volt már, de maradjon a megjelenésének itt is nyoma, ha már az elmékben nem biztosan fog. Azaz a fene tudja - így hirtelen nem fog meg benne sok minden: riffek sehol, dallamtapadás kizárt, de a hangulata az klasszikus Amplifier, így mégis hallgattatja magát. Ráadásként itt van…
Ha minden kocsmában ilyen jó zene szólna, lehet szívesebben tölteném ott az időmet - avagy újabb példa arra, hogy a hatvanas évek vége sem csak a hippikről meg a formálódó hard rockról szólt. Egyébként még két lemeze van Ram Johnnak, lehet, hogy majd egyszer azokat is meghallgatom, de egyébként nem…