A dél-afrikai BCUC öndefiníciója szerint afro-pszichedelikus muzsikát játszik, ami voltaképpen igaz is. Tegyük hozzá, hogy afféle mindentbele módon művelik ezt: az afrock'n'roll mellett törzsi elemekből, hip hopból és funkból táplálkoznak a dalaik. Melyek többnyire hosszú improvizatív energiabombák…

A The New Mastersounds két évtizede létezik, és azóta csapatják a főleg funkot tartalmazó zenéjüket - amibe bőven belefér a soul, a blues és a jazz is. A funkszóbradák most sem tettek máshogyan: recseg a trombita, búg a Moog, és mivel nincs állandó énekesük, az album nyolc dalában Lamar Williams Jr.…

Kihagyhatatlan remekmű azoknak, akik legalább egyszer már beleszagoltak egy marihuánás cigarettába, távolról, bizalmatlanul. Biztos van olyan bájos nyomorult, aki tisztán is értékeli az ilyen és ehhez hasonlóan mesteri, súlyos, nyúlós, elszállt, kemény és mégis finom, lassan és szentséges…

Ragacsosan magába húzó hipnotikus trip, mélyében disszonáns gitárhangokra bágyadtan kántáló kórussal, és mikor közelebb érsz, látod, hogy szatír fakírok betépve vigadnak egy lassan nyekergő jukebox romjai fölött. A Queen Elephantine tagjai poszt-apokaliptikus free jazz, dimenziókon túli drone és…

Három évvel a Tolvajok Szövetsége után a kenguruk földjéről megérkezett a thrashben alkotó Meshiaak második nagylemeze.  Mask Of All Misery by Meshiaak

Sámánisztikus danászás alatt törzsi ritmusokkal operáló ósztrál banda bemutatkozó albuma, melyen a szerzemények alatt hasítanak a gitárok, és amikor annyira nem, akkor is megigézik a hallgatót. A végeredményként fellépő masszív pszichózis makacs újrafülelésre ingerel. Csodásan lebilincselő…

Ebben a rövid életű power trioban a Cream kétharmada (Jack Bruce basszeros és Ginger Baker dobos) mellett a gitáros posztját Gary Moore töltötte be. A három ász egyetlen albumot adott ki közösen, amin jóféle heavy blues rockot toltak - ezt most egy bónusz koncertlemezzel megfejelve találhatjátok meg…

A seattle-i Year of the Cobra három évvel ezelőtti első albuma sem volt rossz, de a most megjelent Ash & Dust még magasabbra tette a lécet. A doom metalból alapvetően nem engedtek, de színesedett a dalok hangulata: a duó olyan hatásokat is beemelt a muzsikájába, mint a lassú pszichózgatás, vagy…

Az év utolsó két hónapjában záporoznak a jobbnál-jobb nagylemezek: a chicagói Lord Mantis negyedik korongján egy fagyosan zord világot fest meg dalaival, amelyben tébolyodott elméjű humanoidok támolyognak hunyorogva, és néha egymásnak esve véresre tépik egymást. Az egész album egyetlen óriási…