A japán sassya- fél éve kiadta minden idők egyik legjobb noise-rock lemezét. Legalábbis az én fejemben így él a non communication. Egész egyszerűen lenyűgöző. Felemelő, szétrobbantó, málhás terápiás pusztulat, amitől mindig jobb embernek érzem magam.  

Aki szereti a Fugazit (ki a fasz nem szereti a Fugazit?), a Shellacot (ki a fasz nem szereti a Shellacot?), az Unsane-t (most komolyan, ki a fasz nem szereti az Unsane-t?), a The Jesus Lizardot (na nemá'), és nem retten a japán harcivokáltól, az örömében magához fog nyúlni. 

De tényleg, ez a lemez szent, és mindenkinek erről kellene beszélnie.