Nile Rodgers legenda, a funky és a disco atavisztikus gitárhőse.
A Chic például milyen zseniális már.
Viszont ez a '83-as lemez, ez baszki, ez a legjobb.
Végtelen meditáció a lötyögés szivárványszín lankáin.
Nekem bőven az egyik kedvenc lemezem, ha arról van szó, hogy ki kell nyújtani a lábaimat.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
