Mivel kijött az új Future of the Left kislemez, ezért itt van az eddig méltatlanul mellőzött mclusky munkássága. Aki érti ezt, az a barátom.
A mclusky a vén és mogorva királynő koronáján a gyémánt, az egyik legbritebb banda Walesből - nem is érteni a szövegeiket a rengeteg popkult és politikai utalástól - a zajos és furcsa és kömény alternatív bandák egyik legágaskodóbb pöcke, a mérgező cinizmus, szarkazmus, irónia, és minden ilyesmi fellegvára, a kétezres évek egyik legjobb és legeredetibb és leglegebb királysága, és lehetne folytatni.
Ahhoz, hogy valakinek leessen a mclusky zenéje, a szavak feleslegesek, a következetesen túl hosszúra írt lemezeiken kell átenni magát annak - nem lesz mindig egyszerű - aki arra az ezernyi színre kíváncsi, amit pár év alatt felhalmoztak. Zseniális társaság volt. Andy Falkous pedig egy úr.
My Pain and Sadness is More Sad and Painful Than Yours
Nehéz első lemez, durva lehetett vele szembesülni akkoriban. Széttartó, leszar mindent, tele elvont, kísérletező, furcsa, dögös faszságokkal és állati rock-kifordításokkal. Le fog terhelni, ha új a dolog.
Do Dallas
A klasszikus, a magasztalt, a kritikai bumm. Nem kevésbé nehéz és bonyolult, de sokkal tömörebb és jobban egyben van, és akármennyire is őrült, mégis húz. Csodálatos.
The Difference Between Me and You is That I'm Not On Fire
A Do Dallas méltó folytatása, nem lehet belekötni. Én néha jobban is bírom, mint azt. A dolog nem változott, kitartás és nyitottság kell hozzá, de aki rááll Falkous divergens gondolkodására, az szét fog esni ettől is.
mcluskyism
Mindenféle single szarság és kiadatlan dalok gyűjteménye.