Mintha a The Stooges és az MC5 garázspora hullana lángolva egy kortárs szépművészeti múzeum alagsorának pocsolyáiba. A garázs-punk több, mint egy évtizede szenvedett belső vérzéseket ettől a nagyszerű együttestől, akik észveszejtően hülye és kibogozhatatlan - mégsem öncélúan kaotikus - dalszerkezeteikkel, zajos és gyökér megszólalásukkal, valamint az elektromos orgona ámokfutásának köszönhetően máig a tágan értelmezett műfaj kultikus rémálmai maradtak. Faszkész, bejósolhatatlan, rohadék, mégis nevetségesen dögös,és abból kifolyólag, hogy mindenre tosznak, egyáltalán nem szól minden garázs-rock/garázs-punk rajongónak. Szóval aki valami rádióbarát The White Stripes-utánérzést vár, annak nagy valószínűséggel elég gyorsan le fog olvadni a füle.
Az egyetlen nagylemez van itt, és egy válogatás.