A The Damage Manual egy - úgynevezett - supergroup a kétezres évek elejéről. A csoport vezető agya Martin Atkins, aki olyan jelentéktelen együttesekkel zenélt, mint a Public Image Ltd., a Killing Joke, a Ministry, a Nine Inch Nails, és a Pigface. Aztán ott van még Geordie Walker a Killing Joke-ból és Jah Wobble a Public Image Ltd.-ből. A mikrofonba pedig Chris Connelly énekel, aki az indusztriális zenék kis büdös David Bowie-ja. Ezzel a leosztással csinálták meg az első nagylemezt, ami egy kísérletezgetős, sokszor post-punkba hajló, new wave felé integető, sok elektronikával megtámogatott, hard rock hatásokat éreztető indusztriális rock zsírság. Nem adja magát könnyen, Connelly dallamai első pár hallgatásra is nehezen emészthetőek, de én bírom.
A második nagylemezre öt évet kellett várni, és Walker, valamint Wobble nélkül készült el. Őket Steven Seinfold (Hate Dept.) helyettesítette. A Limited Edition egy sokkal puhább, inkább post-punk felé tendáló, némi noise-rock szagot árasztó lemez, amit szintén megpakoltak elektronikával, de az indusztriális miliő már nem állja meg a helyét. Slágeres dalok, dögösség és lazaság, feszes közegben. Én pont ezért szeretem.