A Jaga Jazzistben azt szeretem, hogy nincs két egyforma nagylemezük. A négy éve megjelent Starfire-ön a progresszivitás, a művészies funk (van ilyen...?) és a Can-féle krautos zakatolással megáldott jazz rock ad egymásnak randevút. És még egy kis David Sylviant is kihallok belőle.
Legközelebb…