Az ötödik Naxatras nagylemez is megérkezett. V by Naxatras 

A Cammie Gilbertként született énekesnőt az Oceans of Slumberből ismerjük. A tél végén megjelent első szólóalbuma sötét hangulatú, nagyrészt akusztikus hangszerelésű(nek tűnő) dalokat tartalmaz rövid fél órában.  House of Grief by Cammie Beverly

Tavalyra ígérték, aztán végül 2025 elején jelent meg, de a csúszás ellenére az a lényeg, hogy a kevésbé sikerült Hologram (2023) után megint egy frankó albumot adott ki a kezéből a mostanra duóvá fogyatkozott Amplifier. Guilty Pleasure (advance) by Amplifier 

Szombat esti egységsugarú feketefém. FB.  Gold by Scour

A Cowards a brit Squid harmadik, nemrég megjelent nagylemeze, amit pár napja fedeztem fel a Zinternet egyik bugyrában. A banda amolyan mindentbele post-punk muzsikában utazik, és hozzáállása a zenéhez engem az első két Fountaines D.C. albumra emlékeztet. Egy szóval: jóság.  Cowards by Squid

Ha egyszer-kétszer bedurvuló, de a játékidő nagy részében befelé figyelő törzsi, és mégis alaposan fejbe verő muzsikára vágysz, ami a reggeli csikorgó fagyot is képes felolvasztani, akkor az Abur mindenképpen neked szól. Csekira: Abur by Pothamus 

A 16 tánczenekar új korongján nem annyira tőrőlmetszett hardcore, hanem inkább HC-sludge keverék hallható, de helyenként a zenéjüket beoltották kevéske sabbathista doom-os döngöléssel is. A Misguided nem töröl el birodalmakat, viszont három évtized után is jól esik őket hallgatni. Guides For The…

Gótikus rockdiszkó kedvelői, ide gyűljetek! Persze csak akkor, ha az új Tribulation lemeznél gótikusabb és táncolhatóbb muzsikára vágytok. A végére még egy Ramones-átirat is felkerült.  Never, Neverland (Deluxe Edition) by Unto Others

Sokadszorra vendégünk a Mantar, és pár hallgatás után úgy érzem, hogy az új nagylemez haloványabbra sikeredett, mint a 2022-es Pain is Forever... album. De ez még változhat, és biztosan lesz olyan, akinek elsőre beüt a hanganyag. Füleldoda: Post Apocalyptic Depression by MANTAR