Fantasztikus lemez. Rettentően kortárs Brexit-punk, irdatlan britség, a lemez jelentős hányadában csak tetteted, hogy érted, mi a faszról van szó. De annyi baj legyen, a zene visz végig. A majdhogynem rapbe hajló gyönyörű szövegelések, a spoken word osztások és a kórusok mesterien feszesen és szárnyaló ösztönszerűséggel fekszenek rá a dögös, észveszejtően funky grúvokra, a dallamok elragadóak, bőven túl van itt minden a mezei post-punkon és az érezhető hatásként lebegő britpopon. Őszinte, kreatív, változatos, játékos és mégis, amikor kell, kurvára mélyre üt. Élettel, humorral, ötletekkel és tökkel teli 37 hibátlan perc. Annyira élvezik, amit csinálnak, hogy te is. Nem lehet nem végigriszálni és végigbólogatni. Közben meg értelemszerűen kapja be a rendszer, de rég politizált ilyen káprázatos vibrálással bárki. Tekintve, hogy 2022 még el sem kezdődött igazán,a Yard Act első nagylemeze simán az év lemeze.