Az van, hogy egy ideje a faszom a kortárs post-punkba. Erre jött ez a lemez. Óriási. Olyan, mintha 45 évvel ezelőtt jelent volna meg. Nincs megúszós "sötét" szintizés, nincs steril hangzás, nincs apokaliptikus póz. Ezeket a fergetegesen megírt dalokat az élesen nyekergő, szenvedő, visszafogott gitármunka, a zakatoló-slattyogó-puffogó dob, a kitűnő ének, a társadalmi és mentálhigiénés defektek mélyére ásó dalszövegek, de főként a világrengető, szentséges basszus-dallamok viszik. Elvétve van valami fúvós is. Tiszta, kitalált, céltudatos, elhivatott, szenvedélyes, mély és izgalmas lemez, amit ritkítja a párját.