A Mantar második lemezét jó sokat pörgettem három éve, majd aztán a '18-as megjelenésű harmadik albumuk rendesen kimaradt a szórásból. Pedig cseppet sem kell szégyenkezniük miatta: a feketített sáros mocsokban utazó csapatnak sikerült a korábbinál feszesebbre komponálnia a dalokat, így végül több lett bennük a súly, mint az előző két nagylemez szerzeményeiben.