A Martin Küchen által vezetett kilencesfogat a kedvenc nagykiszerelésű jazzformációm, ez itt a tavalyi lemezük. Leheletfinom hangszerelésű témák és vehemens free vadulások hurkolódnak egymásba - olyan forradalmi itt az összkémia, amit kevés ilyen bigband-határt súroló zenekarnál hallani. Beszarás, ahogy megszólalnak ezek a négyfúvósos-vibrafonos-zongorás-bőgős-dobos arranzsok, mégis fluid, laza, dögös, telített, észrevétlenül alakul minden, hullik szét, hogy összeálljon valami mássá, szvingelés grúvolássá, torreádor-rapszódia táncolható zajzenévé. Küchenre szólistaként is érdemes odafigyelni, az egyik legsajátabb hangú szaxofonos a placcon.