Szart sem tudok erről az arcról, de imádom az első lemezét. Egyszemélyes, gépdobos, ezerrel zakatoló, kíméletlen, dekadens zajpunk-acsargás, önfeledten, egyszerűen, seggrázós szemétséggel, őszinte és cinikus haraggal, óriási rocklendülettel. Kibaszottul dögletes hipnózis, amitől csak cigizel és iszol és mozog a fejed nagy vehemenciával. Oda van lökve félvállról, hogy tessék bazdmeg, így kell zenekar nélkül odakúrni az örökkévalóságnak.