Kerek évfordulós lett a Talking Heads harmadik lemeze, és bár sokan a Remain in Ligh-ot tartják a fő művüknek, én sokkal jobban rákattantam erre az albumra. David Byrne hol modoros, hol neurotikus-zaklatott énekét, Tina Weymouth morgó basszushangjait, Chris Frantz krautosan motorikus dobütéseit, és Jerry Harrison kluttyogva bugyborékoló szintihangjait negyven év alatt sem nagyon sikerült senkinek überelnie. Alapmű, amelyen még a lemezt záró Drugs is klasszikussá vált azzal az elnyújtva merengő mormogással.