Pszichedelikus fuzzal fűtött improvizálás, riff-virgácsolás, és minimális ének jellemzi a japcsi Hibushibire második albumát. A harmincöt percnyi játékidőt négy szerzeménnyel töltik ki, és röviden azt is mondhatnánk, hogy ők az Acid Mothers Temple kisöccsei.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
