Nem vagyok a black metal nagy tudója, lehet, hogy A kibogozhatatlan kóborlás szar lemez, de nekem tetszik. Mert kihallom belőle téli erdő mélyén zúgó szelet, szinte látom a sötétben kergetőző árnyakat, és emellett frankón minden a helyén van. Kavarnak a gitárok, az énekes rikácsol, és az északi sötétben a hóvihar egyszer-kétszer átfújja őket a gothic metalba is. FB.

Legközelebb élőben: 2019. október 13., Dürer Kert