Napra pontosan 20 éve jelent meg a harmadik, és sajnos egyben utolsó Soul Coughing nagylemez. A kilencvenes évek végének hangulatát kitűnően megragadó El Oso óta azóta sem hallottam olyan albumot, amelyen szervesen összeolvadna egymással az art rock és a hangszeresen játszott dárenbéz (a ritmusszekció: Sebastian Steinberg - basszus és bőgő, illetve Yuval Gabay - dob).