Ez az este már menthetetlenül 2017 rövid és modern punk rock lemezeié... lehetne, ha menet közben nem döbbentem volna rá, hogy ez az Invasives anyag 2015-ös, csak valamiért később jutott el hozzám, és tavaly egész évben azt hittem, hogy ez egy friss dalcsokor. De mindegy is, már úgyis évek óta be akarom mutatni ezt a bagázst, szóval még jól is jött ez a kis tévedés.

A régi West-Balkános Nomeansno koncert előzenekaraként ismertem meg őket, és nem bántam meg. Fiatalok voltak, szimpatikusak, energikusak, hitelesek, kicsivel később pedig seggrészegek. Ami élőben a Didjits és a Helmet keverékének tűnt (nagyon jól szóltak), az lemezen már kissé árnyaltabb képet mutat. Alapvetően punk irányultságú művelet ez, de valamiféle progresszív punk, ami nyilván sokat merít a Nomeansno izgalmas világából (az Invasives is vancouveri), de van benne pszichedélia,  kilencvenes éveket idéző noise rock, némi Cheap Trick hatás, kevés Hüsker Dü, poszt-hardcore, de lehet hogy igazából egyik sem. Ehhez az egyik semhez jár még egy mikiegér énekhang meg rengeteg fogós dallam, mindezt előadni pedig precízen és hatalmas energiával sikerül nekik. Már sokadik alkalommal.