Ahogy első kislemezük címe is jól mondja, retardált blues himnuszok jönnek. A jó slugde-stoner pedig a pöcsmelegben mennybe meneszt. Ez pedig jó, mocskos, dögös, baszott grúvos, tonnás riffekkel teleszart laza pusztulat, amihez nem árt masszívan beböllenteni, beszöttyenteni, becirmantani. Ezt a jobbnál-jobb nagy öregek által naggyá tett zenét nem lehet újra kitalálni, de aki ki akar kapcsolódni, az örömmel fog ezekre a kész dán faszokra bólogatni, mert mást nem is lehet. Általában gyorsan szarrá unom magam az ilyesmitől, ettől valamiért nem.  

Retarded Blues Anthems

Slowjoint - Up Shit Creek