Kendrick Lamar idei harmadik nagylemeze napjaink afroamerikai létéről mesél, nulla polkorrektséggel, ironikusan, viziószerűen - amit alapvetően keserűen és pesszimistán lát. Az alapvetés hip hop mellett a nyolcvan perces album másik fő csapásiránya az avantgarde jazz, Lamart ebben egy trió segíti. Persze ennél jóval eklektikusabb a lemez: a nagyívű mondandó sokszínűsége a műfajok váltogatását is megkívánja: van itt jazzes slam poetry, G-funk, neosoul, dancehall, és még sorolhatnám. A szinte konceptlemez Butterflyt megjelenése óta nem egy helyen a Who Tommyjához és a Floyd Falához hasonlítják a hozsannázók - szerintem ez a korong (lesz) 2015 Black Messiah-ja.