A chilei La Hell Gang power trio pszichedeliában fogant jammelős hangulatú rockja füstös, mint a Dead Meadow, köldökbámulón befordult, mint a Bardo Pond, és másnaposan rácsodálkozó, mint az első Brightblack Morning Light. Akinek ez nem elég, az olvasson Kozsó-verseket, és közben hallgasson Ámokfutókat!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
