A charlotte-i Firehouse még épp jókor, a hajmetál korszak legvégére esett be, 92-ben a hasig kigombolt selyeminget már felváltotta a kockásing, a frufrus dauerolt hajat meg a zsíros löncs. Ennek ellenére még a második lemezük is aranylemez lett (az első csont nélkül dupla platina), ami nem is csoda, mert mindkét lemez kiváló, a legszebb hajmetál hagyományokat ápoló dalokkal van teletömve, az All She Wrote a hatalmas Bye-bye baby, bye-bye kórusával, vagy a Reach for the Sky az adrenalinpumpáló refrénjével micsoda slágerek. Tisztában vagyok vele, hogy az idelátogatók jelentős hányada a hajmetál elleni ostoba előítéletekkel van megverve, de ettől ez még két kurvajó lemez.