Az 1979 óta létező Blue Orchids a brit posztpunk első hullámával jött, látott, de sajnos nem győzött. Túl sok nagyszerű lemez született akkoriban, és a világ nem figyelt fel rájuk. Ami azért is szomorú, mert a 82-es The Greatest Hit a műfaj egyik ékköve, ott kellene legyen mindenki polcán a kötelező The Fall, Joy Division, Echo & The Bunnymen, stb... cuccok mellett. A The Fall neve másodszor is bejön a képbe, lévén onnan jöttek az alapítótagok, és harmadszor is, természetesen a zenei hasonlóság miatt. De a Blue Orchids kevésbé rúgja fel a szabályokat, csilingelős, szintetizátorokban gazdag szerzeményeik kifejezetten kellemes hallgatnivalónak tűnnek, bár a The Fall konok lüktetése tagadhatatlan, és helyet kap némi neo-pszichedélia is (Teardrop Explodes, szevasz). Ezen az újra kiadott CD-n megtalálható még az All Tomorrow's Parties Nicoval rögzített verziója, továbbá első három kislemezük is - kiváló dalok egytől-egyig.

És hogy miért ezt posztolom ki a több tucat betervezett lemez helyett? Hát csak azért, mert az ügy nem tűr halasztást, ugyanis PÉNTEKEN KONCERT LESZ.