A kritikusok úgy szapulták szét Haynes szólólemezét, mintha nem telt volna el húsz kibaszott év a Butthole Surfers aranykora és az azt levezető Problémája között. Annak ellenére, hogy a lemez nem mutat túl egységes képet - van itt grunge, alter, folk, kisfaszom - mégis imponáló Haynes olykor csendesebb, tisztább, kerekebb oldala. A dalok egytől-egyig rendben vannak - még azok is nagyon meg tudnak fogni, melyekből hiányzik némi egyéniség. Haynes hangját és énekét pedig nem lehet megunni. Az egy dolog, hogy nem olyan beteg, mint egy Butthole Surfers-lemez, de talán ezen túl kellene lépni. Én amúgy egy huzamosabb Surfers-maraton után szoktam hallgatni, nagyon letesz az őrületről, és ez nem rossz. Jó lemez.