Huszonöt évvel a feloszlásuk után Jim O'Rourke és David Grubbs összerakták ezt egy archív, kiadatlan élőfelvételekből és ilyen-olyan kallódó kislemezekből, százpercnyi cuccot. Bevallom, ezelőtt nem merültem el túlzottan a rövidéletű Gastr del Sol munkásságában, de ez alapján az egyik legtündökletesebb együttállás volt post-rock (az mi?) és minimálzene határán, Morton Feldman-i nagy elúszásokkal, űrfolkkal és konkrétzenével, avantgárd blúzgejzírekkel és éteri zajpástokkal, mindez gyönyörű, hátborzongat, meditáltat, röpít. Tényleg olyan, mint ez a szikrázó-csúcsú vityilló a hómezőn itt a borítóképen!