A Kryptograf második lemezével továbblépett az első album zenei kavalkádjából. A doom hatások eltűntek, helyette a súllyal telített pszichózis, némi folkos ungabunga, és a sötét hangulatok az uralkodók a meglepően homogén korongon. Elsőre persze mindez meglepően hangzik, de a második fülelésnél már könnyedén bele lehet bújni a hanganyagba. Legyen így.
