Két éve már találkoztunk a Spirallel, és az új-mexikói banda most sem hibázott, hanem ha lehet, az Anomaly egy fokkal még jobban sikerült, mint a Ruins. Közben derült ki számomra, hogy ezek az albumok - a 2012-es The Travelerrel együtt - egy hosszabb történetet mesélnek el. A trilógia jelen záró darabja az élet, a halhatatlanság és az elmúlás témaköreit boncolgatja. Zeneileg szinte semmi sem változott: artisztikus, félig űrrockba, félig pedig progos felhangú sivatagi rockba hajló dalokkal játsszák el a történetet. Az idei év egyik nagy jósága.