A Giddy Up EP-t kiraktam már ide, de tavaly kijött még egy kislemezük, a kettőt pedig nagylemezzé gyúrták, méghozzá milyenné már. Felhőtlen punk örömünnep, nagyjából a '70-es évekből, tökéletes, hibátlan, kibekúrt gyönyörű számokkal. Legyen rá 20 percetek, ha szeretitek az ilyesmit, ha nem, mert amúgy nem lehet nem szeretni őket. A Balaclava Lover Boogie akkora himnusz, hogy zokogva pogózol (utána meg a Westgate, baszki).