Nyomasztó, fejbeverő, de egyúttal fura dallamokkal operáló, és mindvégig pengeélesen hasító második nagylemezt tett le a holland Dodecahedron az asztalra. Brit tudósok közben kimutatták, hogy a mindennapi frusztrációk ellen legjobb brutális albumokat sugározni az agyba a fülön keresztül, így mindenkit bátorítok ennek a maga nemében csodálatos alkotásnak a minél többszöri meghallgatására. Ki kér egy jó erős feketét?
