A Vodun zenéjében tagadhatatlanul ott bujkál a lakossági potenciál, mégis határozottan van bennük valami, ami miatt nem dobom azonnal az emésztőgödörbe ezt az idétlen borítóval megvert hanganyagot. Afrikai hatásokban bővelkedő pszichedelikus rock/stoner muzsikájukban ugyanis komoly szerepet kap a soul, így számomra az uniformizált riffek nem annyira adják meg a produkció szívét, ellenben az elképesztően karizmatikus énekesnő őserővel átitatott jelenléte megadja a lelkét. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha egy vudu szertartáson átesett Skunk Anansie próbálna a 21. század sivatagi retro rock karavánjához csatlakozni. Nyilvánvalóan a Kerrang / Metal Hammer típusú rock / metal sajtó fogja majd keblére emelni ezt az anyagot, de a tarkabarkaság és a zenei soktöbbszínűség bárkinél okozhatja a fenntartások halálát. Egy biztos, ezt a lemezt mindenkinek érdemes meghallgatni, aki 2016-ban rockzenével kíván foglalkozni.