A noise rock hőskora, tehát a kilencvenes évek első fele nagyjából le is lett fedve itt a blogon, bár nyilván vannak még hiányosságaink. Például emlékeim szerint a Shorty még nem szerepelt nálunk, ami egyrészt szégyen, másrészt viszont jó apropó arra, hogy most újra mozgásba hozzuk ezt a remek korszakot, amely annyi remek zenét kitermelt. A Shorty pedig még ezek közül is obeliszk módjára emelkedett ki, és ezt most tényleg komolyan mondom. Mert rövid ideig léteztek ugyan, de bassza meg, itt hallható a műfaj egyik legbetegebb frontembere, a legjobb kislemezeket ők adták ki, nem beszélve egyetlen nagylemezükről, ami szintén alappillér. Valami elviselhetetlenül mértékét vesztett agresszió viszi előre a dalokat, ezenkívül hihetetlenül intenzív előadásmódú és roppant szarkasztikus zenekar voltak, tele kreativitással és olyan ötletekkel akár egyetlen dalban is, amiből mások egy komplett életművet építenek fel. Az akkoriban csúcsra járó műfajon belül is frissnek számított ez a fajta hangzás, abszolút irányteremtőnek, olyan zseniális zenekarok profitáltak később belőle, mint a Hawks vagy a Kourgane.

És amikor a Shorty feloszlott, megszületett egy újabb legenda, a U.S. Maple. De ez már egy másik történet.

3 kislemez és egy EP

Thumb Days (1993)