Egy méltatlanul elfeledett shoegaze bemutatkozás 1992-ből. A dalok intimek, hangulatosak, és néha feltűnik a furulya(!), ami csak még tovább színesíti az összképet. Az előbb a tévében úgyis azt mondták, hogy jövő héten shoegaze idő lesz, úgyhogy én végig a közelemben fogom tartani ezt az albumot.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
