John Frusciante lemezei sosem olyanok, mint amire az előző album alapján számítasz. Így van ez most is: dobgépes alapok, szintis elektronika, visszhangosított ének - szerencsére az Enclosure nem hallgathatatlan, mint a PBX Funicular Intaglio Zone, nem post-rockot idéző, mint az Omar Rodriguez Lopezzel közös nagylemez, és nem is annyira pszichedelikus, mint az Empyrean. Na jó, az utóbbi emelkedettségéből azért itt is találni egy keveset, de főként egyszerű(nek tűnő) szerkezetek uralják a negyven percet alulról súroló játékidőt. Az első hallgatás során kb. a To Record Only Water for Ten Days puritánsága és a Shadows Collide with People prüntyögősebb részei ugrottak be párhuzamként. Szerintem leszedés előtt érdemes a TeCsőn belefülelni. Fácse.