Új kedvenc. Az ausztrál, vagy inkább Ausztrália-Mexikó tengelyen mozgó Mesa Cosa tavalyi lemeze csak nemrég került a látómezőmbe. Egyszerű, zajos garázspunkot nyomatnak, néhol surf-ös, East Bay Ray-es gitárokkal és itt-ott K-Holes és Chrome Cranks-hangulattal fajsúlyosabbá téve, meg kicsit a SixFtHick is eszembe jutott róluk. Szóval semmi új, de mégis, mert az egészet áthatja valamiféle tökös mexikói feeling. Csupa tűz és szenvedély, és egy kis fekete mágia is, hiszen ez rakkenroll. Az ember szinte szinte érzi a tequila illatát, és maga előtt látja a szarrá szurkált vudu-babákat. Szaxofon, B-mozi hangulat, szónikus mennyország, mocsok, sombrero és persze mucha sangre.