A svéd cuccok után következzen néhány hasonló szellemben fogant dán punk lemez. Tudom, Gorilla Angreb illene kezdésnek – ami lesz is majd - de előbb a jöjjön a No Hope For The Kids kurta életműve. Épp annyira melodikus hardcore ez, mint tinédzser dühtől fűtött punk, de ami rokonítja a svéd kortársakkal, az a mindent átható mélabús hangulat és a nyolcvanas évekbeli punk eszköztárának túlburjánzó szeretete. A nagylemez mellé bepakoltam két kislemezt is, ahogy mostanában szoktam.