Hűha, valaki nagyon fel van baszva. Mondjuk joggal. Többet nem szeretnék elárulni, hallgassatok bele és ijedjetek meg úgy, mint én.  catharsis only by B L A C K I E (Érdemes ránézni a korábbi, idézőjelesen zeneibb lemezeire is, mindent ingyen ad.)

Masami Akita zajvihara és Lawrence English hangszobrász (aki HEXA néven már zenélt Merzbow-val) sötét kísérleti ambienttel vegyített mesteri field recordingjai összeolvadnak ebben a csodás rituáléban. Indusztriális halálsikolyok, egy kibelezett gyárépület kegyetlen morgása, komoly horrormisztérium…

Noha nem az, én ezt a lemezt nem tudom nem gyönyörűnek hallani. Letaglózó, hámlik tőle az arc, a fal, a levegő, a világ. Kibekúrt hangosan kell hallgatni, meztelenül, üvöltve.  2R0I2P0 by Boris & Merzbow

Pink Siifu korábbi cuccai nagyon kellemes fekete protest-lötyögések voltak. A NEGRO kurvára nem kellemes, a hangvételbeli váltás kifejezetten drámai. Olyan mintha Moor Mother és a Death Grips torz szerelemgyereke lenne. Ijesztő, lázító, láncrázó kaotikus, öntörvényű sötét punk zaj- és hangfolyam ez,…

Mindenkinek szép hétvégét kívánok.  Dead Lotus by Merzbow

Az öreg zajpópa újra lesújt. Haladóknak szól, nyilván.  Armageddon Sky by KK NULL

Az év legszemetebb, legocsmányabb, legkészebb, leggecibb és legsúlyosabb lemeze ezen a héten az új Stone Titan. Az van, amit a 4 évvel ezelőtt írt kimerítő, cizellált, széplelkű posztomban (a linkeket frissítettem) írtam róluk, semmi egyéb. Az utolsó 10 és fél perces szám végére elhányod magad.…

Zach Hill rovatunk legújabb részében az őrült dobpápa második, 2010-es szólólemezéről lesz szó, már ha szavakba lehetne önteni azt a hihetetlen mi a faszt, ami itt történik. Nagyjából ennyi is lenne az ajánlóm. Ez a lemez amúgy több mint kurva jó ám, és vannak rajta olyan nagy vendégelőadók, mint…

Személy szerint bírom Zach Hill munkásságát, és már régóta tervezem, hogy elkezdem kibaszkodni a cuccait, szóval ja. Az elkövetkező hetekben, hónapokban, évtizedekben néha ide fogok tenni egy-két lemezt, amihez köze volt (Hellát és Death Gripst nyilván nem, azokat ismeritek, mert ismerni kell őket),…

Evan Caminiti, azaz a fél Barn Owl tavalyi lemeze. Elektromos gitár és pedálzaj, ha valaki nem lett volna jelen az előző húszezer Caminiti-posztnál. Nagyon elvisz, főleg ha közben a rohadék fülledt szemétszagú párás nyári városképben gyönyörködsz.  Toxic City Music by Evan Caminiti

Gépdobos zajpunk darálás, eszedbe fognak jutni hasonló együttesek, de a Sorry State adta ki, szóval leszeded, meghallgatod, és elpusztítasz valami számodra kedveset. Főleg az utolsó 12 perces drone-ambient nyilvános akasztásnál esik le, amit addig hallottál.    <a…

Dominick Fernow és Kris Lapke (mekkora zene már az Alberich) közös projektje. Kibaszottul zseniális. Pontosan olyan, mintha a Prurient, a Vatican Shadow és az Alberich találkozna. Hömpölygő, maró, nehéz és taglós zajfolyamok, minimális, de vaskos és ragadósan hullámzó hipnotikus dallamok, militánsan…

Justin Karl Michael Broadrick a Godflesh, a Jesu és a Final mellett JK Flesh néven is nyomul. A Godflesh ugye minden idők egyik legnagyobb dolga. A Jesu tud jól esni, főleg ha katartikusan, hátraforgó szemgolyókkal akarok unatkozni. A Final meg tipikus melómániás instant-ambient projekt (amit amúgy…

Hú, bazdmeg.  <a href="http://brainfatigue.bandcamp.com/album/vad-szid-ny">Vadászidény by Kenu</a>

Michael Berdan és Ben Greenberg (Drunkdriver, helló!) duójára a 2015-ös zseniális Perfect Worldtől kezdve érdemes figyelni, mivel baromira nem evilági és rohadtul nem egyszerű, amit csinálnak. A tavalyi Wake in Fright pedig még egy lapáttal rá is tesz, noha nem úgy, ahogy sokan várták. Primitív,…

Ben Frost összeállt Steve Albinivel, közösen felvettek két órányi zajt, szétbaszták Albini stúdióját, minden fiszem-faszom szarral nyekeregtek, surmogtak, pityputtyoltak, flittyegtek, nyenyeréztek, aztán kiadták az első anyagot, ami ebből a kattant kollaborációból született, amit egyébként majd még…

Eric Paul, a kibaszott Arab on Radarból ezzel az együttessel végleg bebizonyította, hogy nem normális. A Doomsday Student törött, disszonáns, teljesen elbaszott, zajba fojtott, mégis kíméletlenül ismételgetett frusztrált és pszichotikus és kurvára bizarr és nem e világi elmefaszos dallamszara simán…

Craig Clouse új Shit and Shine kiadványa megint más, megint máshogy gyilkol, az arc egyszerűen megfoghatatlan. A Teardrops sem egyszerű, sőt, nevetségesen nehéz. Kíméletlenül vandalizálni fogja a füleket és elméket, már ha valaki veszi a bátorságot ehhez a végtelenül gyilkos durvuláshoz. Gyalu…

A nagyszerű név mögött három megveszekedett sátánfattyú bújt meg, akik '98-ban kiadó nélkül kiadtak egy lemezt pártucatnyi példányban, amiket aztán szétosztottak a haverjaiknak. Ezt a lemezt 2009-ben újrakeverték jó emberek, és kirakták a netre, pénzért. Mert ez a lemez…

Akkora kurva nagy obskúrus baszás, hogy attól mindenki elmosolyodik, aki szereti az obskúrus baszásokat! Lótoszó történelem kazettán! Mert az oké, hogy a '80-as évek közepén a Shithaust pont annyian ismerték, mint ma, és az is, hogy az egyik tag akkora punk volt, hogy elment az…

És ha már volt a Ladybird, akkor álljon itt az idei termésük. Egyik betegebb mint a másik, de ahogy tőlük el lehet várni. Zaj, techno, ritmikus recsegés, káosz, halott rock, tánc, hangok, amikről fogalmunk sincs, kajak szarrácsapás, elkattanás, kísérleti faszságok, mélyfúrása…

Tíz éves minden idők egyik leggyilkosabb lemeze. <a href="http://khanate.bandcamp.com/album/capture-release">Capture &amp; Release by Khanate</a>

Rég baszott ilyen súlyos lemezt a magyar könnyűzene. Leszeded mert tök ingyen van, felkúrod a hangerőt, és érzed, ahogy molekuláira hullik szét a hülye fejed. Kíméletlen morzsolás, ráadásul…

Emberek. Újra beteszi a lábát az országba a Zeni Geva. Le fogják kaszabolni a hülye fejeteket.  Először Szegeden, utána Budapesten. Mindenki oda megy, ahova tud, de könyörgöm, menjetek és nézzétek meg őket. Nagyon fontos. Aki nem ismeri őket, az beljebb kattint eggyel, és…

Ezt még az is meghallgatja, aki nem hallgatja meg. Hatalmas pusztítás.

Az év egyik legjobb lemeze már itt is van.

A Harvey Milk basszerosa végre kiadta első szólólemezét. Brutális lett, az év egyik legsúlyosabb szara. Hipnotikus, komor, gyászos és intim kísérleti sludge-pszichedelia, hosszan visszhangzó riffekkel és búgásokkal és váratlan pusztulattal. Megeszi a lelked, olyan…

Két csaj, dob és gitár. Szédítőek. A zenei konvenciók, a határok lángban állnak, ez a két csaj ugyanis napalmot vizel minden kötöttségre. A noise rock és a no wave itt már széthámozhatatlanul gabalyodik, és nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy mekkora gitározás és dobolás…

Ez az új-zélandi banda egy ideje kikívánkozik ide, imádom tiszta szívemből. Műfajokkal körbeírni nem nagyon lehet, ezért olyan jó. Alapvetően poszt-indusztriális hangképekből, no wave öntörvényűségből és punk modorból, szétesett post-punk darabokból, és persze kitűnő…

Hatalmas lemez, és mint minden hatalmas lemez, ez is Ausztráliából származik. Pszichedelikus nyers drone gitárzaj, szédítő, észveszejtő építkezésekkel. Olyan, mintha a Barn Owl improvizációit tahó részeg aussie faszok próbálnák meg reprodukálni. Fájni fog, megőrülsz és…

A Balcanes kétszámos bemutatkozása olyan, mintha a Love 666 és a Feedtime monoton lo-fi noise rock parasztkodását valaki nagyon beszaggatva próbálná meg újraértelmezni egy fűtetlen kínzókamrában. Sajnos ez a kiadvány csak ízelítőnek jó, az első dal fergetegesen szakít, a…

Lehet holnapra készülni. Megacélozza a füleket.

Billy Corgan csinálni drone.  

   Odakünnt süt a Nap, de a brit Khünnt pengékkel bélelt ocsmány fosgránáttal bassza szarrá a fényt. Rettenetesen zajos, bámulatosan drogos, hipnotikus sugárban hányás azoknak, akik szeretik a sátánfaszú túlvilági gennyes sludge kárhozatot. 

Mivel holnap állítólag választás lesz, és mivel állítólag "Lengyel, magyar - két jó barát", ezért álljon itt a lehető legnagyobb betűkkel a polák HUN első és eleddig egyetlen lemeze, aminek az a címe - basszátok meg - hogy HUN. Komolyan, kell ennél több a frissen leporolt…

A Sleetmute Nightmute a no wave csúcskorszakának hithű követője volt. A Hosszú Kések Éjszakája az egyetlen nagylemezük, és nagynak is csak félve lehet nevezni, mert nem feltétlenül terjedelmes. Mondjuk, ha csak öt perccel is hosszabb lenne, mindenkinek örökre bedugulna tőle az…

A Lechuguillas egy texasi rém, ami nagyjából úgy hangzik, mintha egy tucat amfetamingörcsben végkimerülő macskát fojtanának bele egy epétől bűzlő mocsárba. Jó gányos nagy bebaszott kaotikus zajfaszság, amitől olyan szintű kényelmetlen transzba lehet kerülni, hogy…

Nem szaroznak, új lemez a tavalyi fergeteges midcity után. 

New York legbrutálisabb zajférge feltolja a szart a füledbe. Ki fog véreztetni, lehántolja a zománcot a fogadról, az őrületbe kerget, és megrontja a szeretteidet. Túl közel nem lehet hozzá kerülni, mert olyan szinten kíméletlen, hogy azt értelmes ember nem szeretheti igazán meg.…

Leszeditek és meghallgatjátok. Sokszor. Mindig.