Minden rendes Sonic Youth-fan a 80-as évekbeli zenéiket szokta piedesztálra emelni. Nem vagyok rendes rajongó, én a 90-es évekbeli dolgaikért vagyok oda meg vissza, de a rendes fanok jól jártak ezzel a nemrég kijött (digitálisan már 2018-ban kiadott) Sonic Youth-koncertlemezzel, amit előtúrtak az…

Ők az új kedvenc zenekarom, komolyan! Három (+1) japán egy szobában fura lo-fi (konkrétzenébe hajló) post-punk haikukban fogalmazza meg, hogy a zene az műanyagzsák például. Köztük zhu wenbo, akit én a halláshatáron mozgó, elektroakusztikus zörejdzsemmjei miatt becsülök nagyra, most tömör,…

Megmagyarázhatatlan, hogy eltelt több mint egy hónap a megjelenés óta, és még nem került ki ide az In/Out/In című, öt dalnyi Sonic Youth-lemez, ami 2000 és 2010 közötti próbákon rögzített, többnyire instrumentális felvételeket tartalmaz. Ja, egyébként 1989 áprilisában Ukrajnában járt a zenekar a…

A zseniális Change is Bad után egy évvel újra itt vannak ők, akiket rendesen körbeszopkodtam itt.  Content That Makes You Feel Good by Stuck

Surrogás, brunnyogás, távoli vízesések dörmögése, álomban sodrodás, hangfüggöny előtti fetrengés - valami ilyesmi a Nadja idei második nagylemezének közelítő megfogalmazása. Tematikailag az album egyébként az emberi civilizáció és egy idegen faj közti első találkozás nehézségeit artikulálja drone…

 2020-ban csupa rossz dolog történt, például a Live Skull új lemeze sem került ki a blogra. És az nem kifogás, hogy azért nem, mert csak részben tartalmaz új dalokat (a B-oldal konkrétan egy 1989-es Peel Session), mivel egy ilyen kaliberű bandának minden felvétele élményszámba megy. Az első dal…

Messzemenőkig zseniális lemez. Ideges, feszült, frusztrált, szorongó, remegős-vibrálós, kapálózós, szaggatott, matekolós, no wave-ből kinőtt, '90-es éveket idéző, disszonáns, zajos, punkos, nehéz indie-rock, vagy mittomén. Olyan, mintha a Brainiac és a Melkbelly akarna Talking Headst játszani, vagy…

A Ritkaságok első része egy tucat, mostanra már a kiadónál sem, vagy csak nehezen elérhető kiadványon megtalalható élő felvételt tartalmaz. Időrendben 1982-ben indul (amikor még James Sclavunos volt a dobos), és a 2009-es svájci Bad Bonn Festival idején rögzített No Way-jel fejeződik be. Rarities 1…

A kikujuk Kenya legnépesebb etnikai csoportja, a nyelvükön pedig az, hogy "duma", azt jelenti, hogy "sötétség". Minden nap tanulsz valamit. Az pedig csak egy dolog, hogy ennek a kenyai párosnak a zenéje valóban sötét. Nevetségesen súlyos, kompromisszumot nem tűrő, gyilkos szonikus lázadás mindennel…

Két-három hete Sam Phulesh a Holdról érkezett radaremberek új korongjára is figyelmeztetett, de még nem volt annyi időm, hogy posztoljam. A holland zenekalandorok szépen haladnak tovább a maguk útján. Idei kiadványuk még mélyebbre merül az elektronikus és ipari hatások világába, a krautrock helyét…

A Magyarországot is megjárt Duds zenekar három tagja úgy látta, hogy az eredeti banda felével is tudják hozni korábbi hangzásukat, és megalakították a Handle-t. Első lemezük őket igazolja, az elődzenekar fúvós- és gitárszekcióját remekül helyettesítik ezen a lemezen egy szintetizátorral, ami…

Az mindig jó, ha elsőre azt hiszem egy lemezről, hogy ausztrál együttes műve. Mert hát, mi a faszom ez. Elmebeteg, szentségesen szétbarmolt, no wave-es felhangokkal makkontoszott, megerőszakolt punk. Olyan, mintha a Cows, a Germs és a Brainbombs egy sárgaházban kínozná a leszedált és maga alá…

Glasgow, egy bátyó és egy húgi. Faszkész szintipusztítással, dögletes indusztriális elektronikával szárazon seggbe toszott öntörvényű, nyers, pszichotikus zajpunk, jelentős no wave vénával. A pergő agresszíven verve jó, a cinikusan társadalomkritikus és közel sem normális dalszövegek artikuláltanul…

Parádés. Mondanám, hogy az év egyik legjobb kislemeze, de 2017-ben jött ki. Nagyon nem egyszerű és nem átlagos baszomság. Olyan, mintha a Girl Band, a Dazzling Killmen, a Pretty Girls Make Graves, a Pop Group, a Big Black és a Killdozer belefejelt volna a Skin Graft katalógusába. Remélem érthető.…

Tavalyi csuda ez is, a maga módján. A kanadai art-punk művész-kollektíva eddig megjelent dalai egybegyűjtve, a Deranged gondozásában. Aki bírja a korai Gang of Fourt és Wire-t, mindenféle '80-as évekbeli disszonáns kísérletezős post-punk szarságot és bármiféle idegölő no wave agyfaszt, az szeretni…

Finoman szólva is szubverzív, experimentális, kiábrándult, felzaklató és mindenre baszó no wave gecizaj, egyetlen embertől. Vér bugyog lassan minden szenvedő ember kikúrt testnyílásából, a kazamatákból felhörgő sátánok pedig örömtáncot lejtenek az emberiség lángoló fosa felett, nagyjából. Kíméletlen…

Régóta ülök ezen, mert olyan. Mármint komolyan, meghallgatod - már ha meg bírod - aztán csak kussolsz napokig és olyan nagyon lelkesen nem veszed elő újra. Nehéz, terhelő, öntörvényű, dekadens, kimerítő rohadékságok gyűjteménye újfent, amiktől szarul vagy. Ez a legmélyebb és legtömörebb agyfaszuk…

Nyolc év után ismét a Lyányok a házban!  You Won't Get What You Want by Daughters

Überhosszú album után szuperrövid EP: a Protomartyr új kiadványa négy dallal éppen csak negyedórányi.  

Hallgassátok meg Anthony Di Franco JFK néven kiadott lemezeit és élvezzétek az életet, hogy éltek, hogy szeretve vagytok. Vágjátok az arcot, kibaszott Ramleh, kibaszott Skullflower. Ha ezek az együttesek nem mondanak semmit, akkor nem tudom, hogy én mit mondhatnék. Ha viszont mondanak, akkor…

A Bush Tetras a '80-as évektől van, jó hosszú kihagyásokkal adtak ki lemezeket, nem is sokat. Most pedig, hogy áprilisban 5-6 év után érkezik az új cuccuk, ki is baszom őket, mert nagy dolog. Ha agyba szúrnak se tudom leírni, hogy mitől olyanok, amilyenek. Mármint hatalmasak. De hogy a Bush Tetras…

Fogalmam sincs ez mi a halál, de kurva jó. Beteg, de bőven táncolható lüktetésű kísérleti, drogos punk elektronika, ami erősen no wave és indusztriális ihletésű dekadenciával teszi fel a polcra az elméd. Baszott nagy basszusok, szent és sötét monotónia, tömegoszlató, steril és latexszagú zakatolás,…

Emészthetetlen előjegyzésekkel, kattant lüktetéssel, agyahagyott kiabálással, felbaszott zajjal kiakasztó ironikus és bőven anarchista csajpunk, erős no wave hatásokkal. Nagyon nem szól mindenkinek, de akinek szól, az a lemez végére seggpucéran fog rohangálni az utcákon örömében. Őrületes anyag, a…

Jó ebédhez szól a 155 perces hangfolyam.  

Idén most szólalok meg először, engedjétek hát meg, hogy mindjárt hazaival nyissak. A Landing Venus egy viszonylag friss formáció, de ha mégsem, az azért van, mert időhiány miatt már hónapok óta ülök az anyagukon. Hiánypótló zenekarról beszélünk, mindenféle klisét és skatulyát sutba dobó zenészekről…

A második idei Humanshapes, egyúttal az első rendes hosszúságú, teljes értékű nagylemez tőlük.

Weasel Walter, a The Flying Luttenbachers, a Behold...The Arctopus, a Burmese, és még ki tudja milyen őrült faszom együttesek gitárosa áll a Cellular Chaos mögött, akiknek az első lemeze megjelent már nálunk, és most már az új is. Olvassátok el mit írtunk róluk korábban, kurvára arról van szó.…

A Jealousy Mountain Duo rockot és jazzt de-, majd rekonstruáló dob és gitár összetételben működő improvizálást kedvelő német páros. Ehhez nyilván jönnek még az olyan hívószavak, mint az előremutató, és a kísérletező. Harmadik nagylemezük két éve látott napvilágot, de azt egyelőre sehol sem találtam…

Ez az agytekervényeket kíméletlenül kiegyenesítő no wave kegyes faszságaival összekacsintó post-punk lemez táncolható ugyan, de ha valaki megmozdul ezekre az őrült lüktetésű, zajos és baszottul nyekergő dalokra, azt el fogja vinni a hatóság. A Conditioner nem kér bocsánatot, a fejed belesajdul, a…

Egy austini csapat lemeze egy aussie kiadótól. Mármint nem a Nyugat-Ausztráliában található szellemvárosra gondolok, hanem az Élőzene Fővárosára. Szóval onnan jöttek ezek a fura noise rock/post-punk/no wave hibridet lövellő fiúk, akik a hibázni mindig képtelen Homeless Recordsnál jelentették meg…

Pár hónapja kérte valaki a csoportból ezt a cuccot, amit én akkor tisztességesen el is felejtettem, de most szerencsére eszembe jutott. Bűn is lenne mellőzni a blogról azt a zenekart, amely a Flipper mellett oly sokat tett a gyilkos basszusgitár által lefektetett alapokra felhúzott rút antidalok…

A texasi Forth Worthben 2005-ben született meg a The Great Tyrant nevű trió, ami szintiorientált Birthday Party-s death rockot tolt. Egy albummal és öt évvel később basszusgitárosuk elhunyta miatt a Pinkish Black név alatti folytatás mellett döntöttek. Kísérletező hozzáállásuk…

Most pedig egy kis erős tavalyi. Ez az album rajta volt januárban a listámon, de valamiért elfelejtettem kirakni. A bosnyák gyökerekkel rendelkező, de jelenleg Brooklynban székelő Exocomet friss vért pumpál a post-punkba, rájuk ez most tényleg igaz. Egyrészt visszavezetik a műfajt a…

És ha már volt a Ladybird, akkor álljon itt az idei termésük. Egyik betegebb mint a másik, de ahogy tőlük el lehet várni. Zaj, techno, ritmikus recsegés, káosz, halott rock, tánc, hangok, amikről fogalmunk sincs, kajak szarrácsapás, elkattanás, kísérleti faszságok, mélyfúrása…

Egészen pontosan: Bonus CD, Deluxe Edition, Digipak, Remastered Pozor: nem saját link, ne kérd az újrázást, mert fél gigát nem fogok feltölteni. Szedd. Most!

A Nuclear Crayons egy tökéletesen ismeretlen washingtoni no wave/punk/pre-noise rock zenekar volt, a nyolcvanas évek első felében léteztek, és mindössze két lemezt adtak ki, egy nagyot és egy kicsit. Nameless EP (1982) Bad Pieces Seen Delivering The Foretold Conclusion All When…

Ezen a lemezen, a Dads eddigi egyetlen lemezén, van noise-rock, de az csak megtéveszt. Igazából egy konceptuálisan szarrá széttartó, leginkább a post-punk és a no wave irányába húzó, embereknek nem való - de még bőven befogadható - faszság ez, amiben rettenetesen el lehet veszni,…

1982-t írunk, a New York-i no wave még nem teljesen halott. Jim Jarmusch és társai is részei a színtérnek, és kiadják ezt a lemezt.

  No wave és post-punk tánclépések mentén haladó noise rock egyenesen Whitney Houston kriptájából. A női ének kitépi az ember gerincét, igazán ígéretes.

Hosszú hallgatás után visszatért a Bush Tetras no wave-posztpunkját újrahasznosító Erase Errata.