Pink Siifu korábbi cuccai nagyon kellemes fekete protest-lötyögések voltak. A NEGRO kurvára nem kellemes, a hangvételbeli váltás kifejezetten drámai. Olyan mintha Moor Mother és a Death Grips torz szerelemgyereke lenne. Ijesztő, lázító, láncrázó kaotikus, öntörvényű sötét punk zaj- és hangfolyam ez,…
Kurva régóta hajtottam ezt a lemezt. Az egyik legfontosabb kiadvány eddig ebben az eltoszott évben. Minden, amit a fantasztikus The Whip csinált a 2000-es évek elején (2002-2003), egy helyen. Ha valaki nem ismeri őket, annak nagyjából annyit kell tudnia, hogy a mindenható Karp után szülte meg Scott…
Ikervárosok. Tudjátok, sok jó zene jön onnan. A New Primals is. A 2017-es kislemezük után rettenetesen vártam az első nagylemezüket, ami ez és ami bőven az egyik legjobb dolog, amit mostanában hallottam. Nagyon megszólaló, dekadens, öntörvényű, kellőképp terhelő és nyekergős és nehéz. Dúvad modorban…
A New Jersey-i Solace a kilencvenes évek közepén rövid ideig létezett, és a rockvilágot egyetlen, de annál remekebb lemezzel (Ride, 1994) gazdagító, két basszusgitárral működő Godspeed romjain alakult meg '96 környékén. A kétezres évtizedben három albumot is kiadtak, majd a tizes években síri csönd…