Hoppá, most figyelj, minden fülbe BeLeS kell! Engines of Demolition by Black Label Society 

A Motorpsycho a '22-es Ancient Astronauts album óta kidobott négy nagylemezt, de nálam egyik sem ragadt meg hosszabb ideig. Most viszont az új dalokkal ismét a régi fényében tündököl a banda: az erőlködés halvány jele nélkül tolják a csak rájuk jellemző pszicho-prog szerzeményeket. The Gaia II…

Végre itt van egy kis rákenró Norvégból!  Same Drug New High by Gluecifer

Hogy a Sign of the Wolf név egy "valódi" együttest takar-e, vagy csak öreg rókák farkasok örömzenés projektje, nem tudom. De nem is igazán érdekel, a lényeg ugyanis az, hogy összeállt egy rakat korábbi Sabbath, Dio, MSG, Quiet Riot, Whitesnake zenész (és nem folytatom tovább, akit érdekel, vagy…

Robert Planthez hasonlóan a másik Rockpapó is hosszabb idő után adta ki az új nagylemezét. De a Chosen szerintem jobb lett, mint a Saving Grace.  

Az új Wino lemez csak úgy, sutty! Iderepült a semmiből. Create or Die by Wino 

Walter Trout a világ egyik legjobb blues gitárosa. Lassan négy évtizede jelennek meg lemezei, és együtt zenélt John Mayalltól kezdve Bo Diddleyn keresztül egészen Joe Bonamassáig. Idei nagylemezén a modern életvitel hétköznapi szorongásait és félelmeit járja körül. Zenéje néhol egészen a hard rockig…

Kérem, hogy hallgassanak! Nincs itt semmi látnivaló. A Dark Poem Part I: The Shores of Melancholia by Green Carnation 

Kicsit régebben, 2021-ben találkoztunk utoljára az amerikai Borrachoval. Azóta volt '23-ban is egy korongjuk, az eleddig poszttalan Blurring the Lines of Reality, és most itt van az új albumuk. Lehet hallgatózni: Ouroboros by Borracho 

A norvég Kryptograf harmadszor a vendégünk a blogon. Kryptonomicon by Kryptograf 

A brit Wytch Hazel a hetvenes évek nagyívű amerikai hard rockját és proto-metálját, valamint a nyolcvanas évek kemény fémének brit újhullámát alapul véve alkotta meg ötödik nagylemezét. A Lamentations elkerüli a retróságot, de felpörgeti a bő negyven évvel ezelőtti rokkmetál életérzést. Nagy…

Hat éve jelent meg az előző Woodhawk nagylemez (Violent Nature), ami alatt nagyot változott a világ. A kanadai trió harmadik albuma - Marie Wilson billentyűssel megtámogatva - viszont a papírformának megfelelően az eddigi legjobb munkájuk. Semmi nyögve nyelés, csak frankó, a hetvenes évek blues…

Híre ment Indianában, hogy népszerű lett a The Southern posztja az IWRYB!-n. Úgyhogy gyorsan megjelentették a második részt is.  

Jóféle hard/heavy blues rockban utazik az indianai The Cold Stares, és muzsikájuk inspirálói olyan bandák voltak, mint az AC/DC, a Cream, vagy a Peter Green-es Fleetwood Mac. Egyszerű, két lábbal a földön álló zenészek nagy élvezettel kedvenc stílusukat játsszák. Ez ennyi. The Southern by The Cold…

A kanadai Harem Scarem '87-es megalakulása óta valami miatt a "méltatlanul alulértékelt" kategória stabil versenyzője. Pedig az öt év után nemrég megjelent Chasing Euphoria újabb gyöngyszeme a dallamos rockzenének.  

Az Intervíziós ABBA-metált mostanra mindenki megszerette. Én is. Skeletá by Ghost 

Öt évvel az első közös, cím nélküli album után megérkezett Kovács Adrián és Koccan Ricsi második közös nagylemeze. Úgyanúgy, mint korábban, most is hard és heavy rock rejtőzik a borító mögött.  

Három lemezes újrakiadás 16, mostanáig kiadatlan felvétellel, ráadásul Kevin Shirley az egészet újrakeverte.  

Kunningem Rozália harmadik nagylemeze olyan, mint az első: a királyos rákenró a lényege. Ennél többet várhat valaki egy hard rocker hölgy muzsikájától, de minek? Egyszóval frankóság, mint a debütáló hanganyag.  To Shoot Another Day by Rosalie Cunningham

Van új Nightstalker nagylemez - és ezzel a lendülettel jutott eszembe, hogy most már több, mint két évtizede, a 2004-es Just a Burn album óta ismerem őket. Nincs más hátra, mint rákenró!  Return From The Point Of No Return by Nightstalker

A Yajaira a chilei sivatag mélyéről dúdolja nekünk a homokdűnék dalait. Érdemes rájuk odafigyelni, mert a tavalyi év egyik legjobb sztóner albuma az övék. Persze nem egy sietős társaságról van szó: harminc éves fennállásuk alatt az Epopeya a hetedik nagylemezük - de gyenge korong még nem került ki a…

Négytagú lánybanda ezerrel tolja a rákenrót, az énekescsaj pedig nem más, mint Thomas Vikström (Therion, Candlemass) leánya, Linnéa. Annyira jól nyomják, hogy legközelebb március 26-án a zenéjükre bulizhatsz a Barba Negrában.  

Az előző, három évvel ezelőtti album is frankó volt, de a Between you... is legalább annyira erősre sikeredett. FB.  

Mindhalálig rákk-end-roll! Overdriver by The Hellacopters 

Ez egy éjszakai, éjszakai repülés. Legközelebb élőben: 2025. február 13., Dürer Kert  Give Us The Moon by The Night Flight Orchestra

Harmadszor látjuk vendégül a Bombust, és ez megint jó nekünk. Your Blood by Bombus 

Az ötödik Black Country Communion nagylemez ugyanolyan frankóság, mint az előző albumaik: négy csodálatos zenész a saját bejáratú hard/blues rockjával töltötte meg.  

Nem vagyok oda a feldolgozáslemezekért, de az idei Myles Kennedy-Slash közös album sokat pörgött nálam év közben. Minden dalból kihallatszik a zene szeretete, és az illusztris vendégek is rendesen odateszik magukat.  

Régi ismerőseink idén ünnepelték a banda húsz éves fennállását, erre utal a lemez címe is. Zeneileg a svédek továbbra is kiválóan csapatják az enerigadús, tempós punk rock és a húzós hard rock keverékét. 20 by Chuck Norris Experiment 

Megjelent kedvenc Jerrynk negyedik szólólemeze.  

A The Quill svéd előadó, ami 1995 óta létezik, és a története félig-meddig párhuzamosan folyik (folyt) a Spiritual Beggars és a Firebird sztorijával. Nem ok nélkül említem ezt a két bandát velük kapcsolatban, mert a három együttes között van személyi átfedés - akit izgatnak a tények, az úgyis…

A The Dead Daisiesben egy éve ismét John Corabi az énekes. A dalok minőségén ez a tény semmit sem változtatott.  

A Shun nem ült túl sokáig a babérjain: megérkezett a második nagylemezük, ami pont akkora frankóság, mint amekkora három éve a cím nélküli debütalbumuk volt. Füleldoda:  Dismantle by SHUN

Megérkezett a Blues Pills negyedik albuma, az év eddigi legötlettelenebb és legrandább borítójába csomagolva. Cserébe a zene nagy jóság - bár sosem gondoltam volna, hogy rákenró dolog a disznóháton lovaglásról nótát írni.  

Valójában csak két Mr. Big nagylemezt ismerek (Mr. Big 1989, Lean Into It 1991), de azokat a mai napig kedvelem. Anno persze hupililát hánytam, amikor a Music TV orrvérzésig tolta a To be with You című dalukat, és talán emaitt sem kerestem velük később a kapcsolatot. Közben persze eltelt némi idő,…

Egy kis desert rock a szubtrópusi időhöz. Az arcok mindenkit csókoltatnak a svéd sivatagból! The Head & The Habit by Greenleaf 

Ehunvane. The Return Of Tomorrow by Fu Manchu 

A The Neptune Power Federation korábban már kapott posztot, ez pedig az új korongjuk. A lényeg most is ugyanaz, mint korábban: a banda The Black Plagums énekesnő vezetésével jóféle, tempós aussie heavy rákenrót nyomat. Goodnight My Children by The Neptune Power Federation 

Mindhalálig rákenról, ötödször is. Lucifer V by LUCIFER 

A Hippie Death Culttal a bemutatkozó album idején találkoztunk, a második '21-es Circle of Dayst viszont nem posztoltam, mert nem ragadt meg a fülemben. A tavaly harmadikként megjelent Helichrysum már egy megváltozott csapat munkája: Ben Jackson szintis-énekes kilépett, így Laura Phillips…