"I wanna rock you, baby..."

Castle - Deal Thy Fate

2018. október 18. 20:31 - wovbagger

cstldt18.jpg

Ez pedig a friscoi Castle ötödik nagylemeze. FLAC!

 

Szólj hozzá!

Agrypnie - Grenzgænger

2018. október 18. 19:07 - wovbagger

agryp18.jpg

Reménytelenségből táplálkozó frusztrált düh, a sötétség mélyére rántó kozmikus hübrisz, kilátástalan kántálás a mindenség sarkai felé - mindez ékes német nyelven előadva. Röviden így összegezhető a hetven perces hosszat kicsivel meghaladó Agrypnie album lényege, melynek címére azt dobta ki a fordítóoldal, hogy Határmenti munkavállalók. Szóval még az is lehet, hogy az ingázás keserves élményei ihlették a zord külsejű, de könnyen megszerethető nagylemez dalait. Ki tudja? Talán csak ők.

 

Szólj hozzá!

Wooden Shjips - V.

2018. október 17. 22:10 - jószívvel.

a2850560249_10.jpg

A Wooden Shjips volt már totálisan eleresztett underground LSD-rock, midkult szipedelikus jam-rock, félmenő nevetségesen laza rockbanda, perszonális űrterekbe kisbusszal betolató space-rock félistenség, de egyvalami soha nem volt és remélhetőleg soha nem is lesz: szar. Az új lemez is szétterül rajtad, fekszel és lebegsz, mosolyogsz, minden kurva jó, fasza nyugi van. Nincs szétesve, nincs elszállva, nem öncélú önző örömzenélés, baszottul meg van írva, popos érzékenységű puha kis rózsaszín drogfelhő, de te csak szívod a kis füved és ebből semmit nem veszel észre, totálisan evidensnek veszed, hogy a Wooden Shjips megint egy csodálatos lemezt csinált, amitől csak bámulod a lávalámpád és nyugtázod, hogy volt értelme a napodnak. 

Szólj hozzá!

Nearly Dead - Something Stronger

2018. október 17. 21:42 - jószívvel.

a0704521967_10.jpg

A kortárs zajrock legcsúnyább együttese új lemezzel szaggatja szét az elméd. Eleget szopkodtuk már őket a blogon, de csak azért is: ők az új Cows, ők a legszörnyűbb rémálmod, ők azok, akik szárazon tosszák seggbe a trombitát, akiktől a hideg ráz és mégis nagyon nevetsz és vicsorítasz és kifakadsz önmagadból. Gusztustalan, retek, geci, ijesztő és zavarba ejtően groteszk mocsadékság az új anyag is, mintha csak simán folytatnák az előző lemezüket. Az elején csak nézel, hogy mi a fasz, a felénél sikítani akarsz, a végére megtisztulsz és pofán vered az első kezed ügyébe kerülő kisnyugdíjast. Senki nem csinálja ezt így, ahogy ők. Kibaszottul hatalmas zene. 

 

Szólj hozzá!

Rezn - Calm Black Water - 2018

2018. október 14. 15:49 - norberthellacopter

a2962158492_10.jpg

Ennek a fiatal chicagoi psychedelic doom zenekarnak a tavalyi debütlemeze teljesen elszaladt mellettem, ez az új viszont első hallásra leborított a kanapéról. Simán mehet a playlistbe a (korai) Elder, Monolord, Windhand, lemezek mögé, az meg külön pozitívum, hogy nem köcsögösködnek hetven percig, hat dalt lezavarnak negyven perc alatt, így kell.

facebook

Szólj hozzá!

Killing Joke - Pandemonium

2018. október 13. 21:42 - jószívvel.

killing_joke_pandemonium.jpg

Lófasz apropója sincs ennek a posztnak, azt leszámítva, hogy tegnap végighallgattam háromszor, és hogy élőben minimum két számot tutira elnyomnak majd róla. Meg amúgy most augusztusban volt kereken huszontököm éves. Simán az egyik legjobb, legpszichotikusabb, legpszichedelikusabb lemezük, egy órányi mesteri, megállíthatatlan, irdatlan erejű, transzba pörgető, zavarba ejtő, hipnotikus taglózás.

Szólj hozzá!
Címkék: killing joke

New Vogue - New Vogue EP

2018. október 13. 21:11 - jószívvel.

a2678365810_10.jpg

Laza, dögös, mocskos, zajos, torz - szerintem gépdobos, de ha nem, azt is leszarom - garázspunk. A harmadik számot egy napig nem hallottam, annyira jó a második. Persze az összes kurva tökös, az egész végigrohan mindenen, locsolja a sört, pogó van ezerrel, önfeledészet, fiatalság, életérzés, egekbe ugrás óriási riffekre és nagy énekdallamokra, monoton kalapálás, behányás, szerelem.   

Szólj hozzá!

PinioL - Bran Coucou

2018. október 11. 21:05 - minden hiába

a0306178818_10.jpg

Kipróbált francia muzsikusok avantgárd rock agymenése, amiről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy könnyen adja magát. Legalábbis elsőre nem. Én a magam részéről  a harmadik hallgatáson vagyok túl, de még csak most sikerült feltörnöm a külső héjat. Kell az ilyen, na. 

Szólj hozzá!

Khanus - Flammarion

2018. október 11. 01:18 - wovbagger

khanus18.jpg

A finn Khanus saját definíciója szerint kozmikus sámánmetálban nyomul. Viszont ha pontosítani szeretnénk a marketingízű definíción, akkor nevezzük nevén a gyermeket: ez bizony Bátyuskás baritonnal előadott feketés-haláli iszappakolás. A Darkthrone-átirattal induló bemutatkozó album dalaiban szerencsére lemondtak az obligát sátánimádatról, helyette a tudat mélybugyraiba invitáló spiritizmus a lelki iránytűjük. Egyszóval: csecse kis albumot rittyentettek nekünk.

 

Szólj hozzá!

Bummer

2018. október 08. 21:39 - jószívvel.

Ó, bassza meg a Bummer! Ha szereted a KARP-ot, a Melvinst, az Unsane-t, a régi Helmetet, a Pissed Jeanst, a Whorest és minden ilyesmit, akkor jól oldalba fognak rúgni. Igazából én simán szétbontok bármit, ha közben Bummer szól. Leülsz, hallgatod, faszt se csinálsz, és kék-zöld foltokkal lesz tele a tested. Olyan brutális riffek, akkora archámozó basszus, olyan pusztító dobolás, akkora dalok, akkora izomerő, hogy mi a fasz van már. Én a Spankkel ismertem meg őket pár éve (itt egy jó kis posztban szerepelt is), attól a mai napig simán vért köpök és kurva anyázok és zokogok, akkora tagló, de az idei első nagylemezük is bámulatosan mocsadék, szétver a picsába. Kibaszottul ilyen ám a tisztességes rockzene.   

Milk EP
a0846864567_10.jpg

Spank EP
a2632079557_10.jpg

Holy Terror
a0625707870_10.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: noise-rock bummer

Desert Mountain Tribe - Om Parvat Mystery

2018. október 07. 06:10 - wovbagger

dsrtm18.jpg

Az Om Parvat a Himalája egyik csúcsa, amely Nepált és Indiát választja el egymástól. A hegyről elnevezett album zenéje is ehhez hasonló: két kultúra, kétféle felfogás, kétféle muzikális világ talál benne egymásra. A Desert Mountain Tribe egyrészt az indie/post-punk galaxisból, másrészt pedig a keleti dallamokkal izgalmassá tett pszichedelikus rock univerzumából építkezik. A londoni trió kitűnő második albumot hozott össze, amelyre megérdemelten lehetnek büszkék.

 

Szólj hozzá!

A Storm of Light - Anthroscene

2018. október 06. 07:54 - wovbagger

strml18.jpg

Öt évvel ezelőtt hallottunk utoljára a Neurosis/Red Sparowes/Battle of Mice oldalhajtás A Storm of Lightról. Az ötödik albumon hozzák a szokásos hangulati post-metaller formulát, amit némi ipariaskodással ütnek föl.

 

Szólj hozzá!

Stone Titan - Stone Titan

2018. október 05. 17:03 - jószívvel.

a2735327960_10.jpg

Az év legszemetebb, legocsmányabb, legkészebb, leggecibb és legsúlyosabb lemeze ezen a héten az új Stone Titan. Az van, amit a 4 évvel ezelőtt írt kimerítő, cizellált, széplelkű posztomban (a linkeket frissítettem) írtam róluk, semmi egyéb. Az utolsó 10 és fél perces szám végére elhányod magad. Lenyűgöző együttesről van szó. 

Szólj hozzá!

KLLR - MASTER EP

2018. október 04. 18:14 - jószívvel.

a1067346118_10.jpg

Százezer éve kiraktam ennek a brit csürhének az első kislemezét, amit a mai napig hallgatok amúgy, mert a Shake Them Bones és a 40ft of Monster a világ egyik legnagyobb számpárosa, a Sleeping with the Dogs meg akkora blues fricska, hogy anyád. Aztán pár hónapja ránéztem, hogy mi van velük, és kiderült, hogy tavaly kiadtak egy 9 számos kislemezt, amin a faszonvert bluesos-rockos témáktól ugyan megváltak, de legalább egy kurva erős, mocsadék, szarevő, őszintén és erőszakosan gányoló, színtiszta noise-punk geciséget csináltak. Ingyen van, zajrockerek örvendeznek vala.  

Nyilván az első kislemez is itt van a maga dicsőségében:

Tovább
Szólj hozzá!

The Black Dog - Neither/Neither

2018. október 03. 18:34 - jószívvel.

a1398583902_10.jpg

Volt idén már egy masszív The Black Dog-poszt, de gondoltam kibaszom ezt a 2015-ös csodát is, mert olyan. Az egyik kedvenc lemezem ebben a sötét, komor, művi kazamatatechno-témakörben. Nem kezdem el nagyon ragozni, hibátlan, de azért szólok, hogy csak és kizárólag egyben illik hallgatni. El fog varázsolni a picsába, fekete ambient-hipnózis a köbön, transzban veretés világtemető katarzisokba, és a legszebb dallamaikat amúgy ezen a lemezen lehet hallani. Abszolút kötelező.   

Szólj hozzá!

Shahmen - California is Cold

2018. szeptember 30. 09:41 - jószívvel.

r-11818357-1522917276-9586.jpeg

Komolyabban nem is gondolhatná magát a Shahmen, de olyan kurva hangulatos az új lemezük is, hogy egyszerűen nem tudok nem bólogatni rá. Végtelenül dögös, kíméletlenül lecsupaszított, gyönyörű minimálalapokra szövegelés bele az erőszakos, elkerülhetetlen, állott bongszagú világvégébe, ahogy korábban is, csak most még jobbak a dalok. BLS továbbra is nevetségesen cool, ha ilyen hangom lenne, csak és kizárólag hard boiled krimik narrálásából élnék. Annyira árad a szomorú, komor cigifüst ebből a lemezből, hogy kicsit köhögni is kezdtem.

Tovább
Szólj hozzá!

Claw Marks - Hee Hee

2018. szeptember 29. 22:28 - jószívvel.

a2855017257_10.jpg

Na, basszátok meg, bajtársaim a zajrockban, a Claw Marks idei első nagylemezénél én nem mostanában hallottam jobb dolgot. A Hee Hee egyszerűen fenomenális. Megjelenhetett volna az AmRepnél is, a Touch and Go is kiadhatta volna, de ki a faszt érdekel ez, mikor ezek az arcok úgy idézik meg a Dead Kennedyst és a számomra elmondhatatlanul fontos Killdozert, a Cowst és a God Bulliest, hogy közben van egy elképesztő saját hangjuk is. Amikor először végighallgattam a lemezt, komolyan majdnem sírva fakadtam örömömben. Mikor másodszor végighallgattam, sírva fakadtam örömömben. Komolytalan, ironikus, cinikus, geci, mocsadék, baszott súlyos, de közben minden dal emlékezetes, tele vannak fogós és maradandó témákkal, idézhető szövegekkel, falbontással ösztönerőből, te meg csak nézel, hogy baszki, végre, végre, végre. A Hee Hee a műfaj kortárs klasszikusa. Messzemenőkig zseniális. 

 A korábbi kislemezük is itt van, szintén kurva jó, de először a Hee Hee menjen le párszor. 

Tovább
Szólj hozzá!

Soul Coughing - El Oso

2018. szeptember 29. 20:44 - wovbagger

eloso-front.jpg

Napra pontosan 20 éve jelent meg a harmadik, és sajnos egyben utolsó Soul Coughing nagylemez. A kilencvenes évek végének hangulatát kitűnően megragadó El Oso óta azóta sem hallottam olyan albumot, amelyen szervesen összeolvadna egymással az art rock és a hangszeresen játszott dárenbéz (a ritmusszekció: Sebastian Steinberg - basszus és bőgő, illetve Yuval Gabay - dob).

Szólj hozzá!

Tenement Rats

2018. szeptember 28. 22:19 - jószívvel.

Kurva jó. Mintha az Eater és a Slaughter and the Dogs elfeledett zabigyereke lenne. Taknyos, rohadék, kirúgja a fogad, részegen hugyozik mindenre, ami számodra szent. Elragadó, üvölthető, fogós ének, elragadó, fogós gitártémák, tánc és pogó és örömkönnyek. Kurva jó, mondom. 

Tovább
Szólj hozzá!