"I wanna rock you, baby..."

Brandt Brauer Frick ‎- Echo

2020. július 03. 11:20 - amuzsikokhangjai

r-15406051-1591014067-4508_jpeg.jpgErről valahogy lemaradtam tavaly, de most szembetaláltam magam a kortárs elektronikus tánczenét és a klasszikus zene hangszereit boncasztalon mecsmékelő Brandt Brauer Frick berlini trió lemezével.

A trió 2008 óta szórakoztatja azzal közönségét - 8 éve a hajón is felléptek nálunk -, hogy klasszikus zenei hangszerekkel, illetve azok által létrehozott hangmintákkal varázsolnak minimalista technót és egyéb hasonló finomságokat. (A hármasból a billentyűs Paul Frick idén júniusban - két évnyi vendégzenészkedés után - hivatalos tagja lett az 1967 óta működő Tangerine Dreamnek. Őket talán nem kell bemutatni, van vagy 160 lemezük.)

Talán nem ez a legerősebb albumuk, de elég magasra tették a lécet korábban. És persze ahogy megszoktuk, a 11 dal mellé készült egy ötszámos remixalbum is - ezt a fentebb bezippelt anyagban is megtaláljátok bónuszként.

 

Szólj hozzá!

Mesarthim - Presence

2020. június 27. 12:11 - szivarvanylo_sunfereg

Miután a múltkor bedobtam egy psytrance-t és black metalt házasító anyagot a Bríi képében, rájöttem, hogy nem hagyhatom ki a Mesarthim nevű ausztrál bandát sem. Kozmikus tematikájú, hagyományosabb atmoszférikus black metaljukba hihetetlen tehetséggel integrálják a különböző elektronikus vonulatokat, legyen az psytrance, kilencvenes évekből származó Modern Talking-szagú felemelő szintidallam vagy akár trap-dobok. Mindezt tényleg elképesztően gördülékenyen teszik, az űrutazás sodra sehol nem akad meg. Unatkozni nem nagyon szoktak, az elmúlt négy évben négy nagylemezt és hat kicsit hoztak össze, némelyik elektronikusabb, némelyik blackesebb, de nekem a kép mögött lappangó 2017-es, huszonegy perces Presence a kedvencem, ezen alkotnak leginkább szerves egységet az összetevők.

Szólj hozzá!

Bell Witch / Aerial Ruin - Stygian Bough Volume I

2020. június 27. 12:09 - szivarvanylo_sunfereg

A funeral doom koronázatlan királyai több éves közös munka után végre rászánták magukat, hogy egy teljes opuszt készítsenek az Aerial Ruin néven tevékenykedő Erik Moggridge-dzsel. Mondanom sem kell, hogy szomorú leszel.

Szólj hozzá!

Sex Swing - Type II

2020. június 27. 12:04 - jószívvel.

a1253852574_10.jpg

A Sex Swing nagyon nem semmi. Gyönyörűen és pusztítóan építkező, nehéz, rituális-hipnotikus pszichedelikus dalaikban van egy jó adag post-punk, zajrock, krautrock, de ez tök mindegy, a lényeg az, hogy gyógyító, katartikus, végtelen dervistáncba taszító csodálatos hangfolyamaik kivarázsolnak a nyomorult fejedből és mire a végtelen transzfetrengésből kivergődsz, tisztább lesz a tudatod és izmosabb a nyakad. Lenyűgöző sámáni vibrálása-lüktetése van második lemezüknek, nem ereszt, pörget, molekuláidra szétkap, összerak, izzaszt és segít. Már-már Swans-szerű ereje van, de ezt csak félve lehet leírni. Olyan, mintha az Idles, a Blurt, a Psychic TV és a Terminal Cheesecake bekaktuszozva dugnák meg egymást. Amúgy ezek az arcok korábban játszottak olyan zenekarokban, mint a Bonnacons of Doom, a Mugstar, a kibaszott Dethscalator, vagy az Earth. Szóval tudják, hogy mi kell a pupillák kitágításához és a test lefárasztásához. Elképesztő lehet élőben. Ja, szaxofon is van. 

Az első - kevésbé kidolgozott, de amúgy szintén erős - anyaguk is itt van: 

Tovább
Szólj hozzá!

Neptunian Maximalism - Éons

2020. június 27. 10:33 - jószívvel.

cover_201.jpg

Végre, bazdmeg. Itt van. Spirituális-rituális jazz-drone-rock sámánkodás észveszejtően örömzenélve, raga, folk, post-rock és post-metal és sötét, feketés elemekkel, milliónyi hangszerrel, zenésszel, 3 kikúrt órában. Monumentális, tudattágító, fantasztikus utazás a masszív és nehéz pszichedelia agyakon keresztülsikló anyahajóján. Belgium végre büszke lehet valamire.

Szólj hozzá!

Backxwash

2020. június 26. 20:24 - jószívvel.

Backxwash valószínűleg gyönyörű napjaink egyik legfontosabb előadója. Fekete transznemű nőként ez a totálisan felbaszott kanadai szent teljesen joggal van felbaszva, ugyanakkor felbaszottságának úgy ad hangot, ahogy más nem. Ugyan alapvetően hiphopról van szó, de mégsem. Ha valami politikai hardcore-punk, akkor Backxwash az. Hátborzongató, őszinte és ijesztő düh árad minden kibaszottul keményen odaköpött mondatából, minden vaskos, lesújtó, vagy épp pogózható alapjából. Érezhetően nem éli a műfajokat, egyszerűen csak ez jön, így, tonnás önkifejezés kompromisszumok nélkül. Mindenkinek felcsillan a szeme a Black Sabbath-hangmintától, és a hasonló remek ötletektől, tobzódunk a súlyosabbnál súlyosabb témákban, a punk- és metál-esztétikában és a kegyetlenül szépen ritmizált mocskos osztásokban. A szövegek pedig szarrá szednek: egyszerre szofisztikáltan megfogalmazott gondolatok és állatias, ősi üvöltések. Konceptuális, következetesen felépített lemezek ezek, olyan témák köré építve, mint a rasszizmus, a transzfóbia, vallás, megbocsátás, boszorkányság, szexualitás, gyűlölet.

A tavalyi Deviancy egy progresszív genderpolitikai moshpit, az idei pedig színtiszta világégés, és simán az év egyik legjobb lemeze.       

Tovább
Szólj hozzá!

Lonely Leary - Through the Park, Almost There

2020. június 26. 19:22 - jószívvel.

a1817405726_10.jpg

Ez a 2018-as merőben tökéletes lemez legyen meg mindenkinek, legyen kötelező. Nyers, koszos, frusztrált pekingi post-punk csoda, amúgy. Gyönyörűen dönög a picsarázó basszus, hideg késként nyesi a húst a gitár, az énekes ugat, a dob meg robotikus. Minden szám egy külön kis apokalipszis, mindegyik emlékezetes, okos, fogós, mindegyiket egyből újra akarod hallani. Az a lemez, amitől nem akarsz pöcs módon egyből más zenekarokat sorolni. Nem pózolnak ezek a kínai legények, nem lakják be a műfajt, saját zenéjük van. Hipnózis, odabaszás, rituálé, szemetelés, ösztöndög és cool, meg úgy általában véve böszme kreativitás. Szóval nem feltétlenül az a lassan komolyan szarra se jó generikus "sötét post-punk", ami bizonyára egyből elkezdett szólni a fejedben, ahogy ezt a mondatot elolvastad. 

Szólj hozzá!

Michael Gordon & The Crossing - Anonymous Man

2020. június 26. 17:10 - jószívvel.

a0785502865_10.jpg

Michael Gordon nagy forma. Masszív életműve során dolgozott a Kronos Quartettel, csinált egy pár kísérleti filmzene-szerűséget Bill Morrisonnal, írt kvázi-operákat, de nekem az örök kedvencem tőle az idegtépő Trance, a szédítő Timber és a meditatív Rushes, amik simán a kortárs minimalista komolyzene remekei. Idén meg kijött ez, amin a zseniális The Crossing kórusának két tucatnyi énekese dalol jó sok irányba, nagy vehemenciával. És ennyi. Énekhangok egymáson, egymásba. Szép, frusztráló, ijesztő, megváltó, kegyetlenül összerakott vokális és zeneszerzői csúcsteljesítmény. 

Szólj hozzá!

Bríi - Entre Tudo que é Visto e Oculto

2020. június 21. 15:18 - szivarvanylo_sunfereg

Brazil sámánálom egyenesen az Amazonas mélyén lángoló máglyák mellől, ahol a helyi törzsek ismeretlen növények füstjétől megtántorodva rönkdobok primitív ritmusára évezredes nyelveken esedeznek a szellemvilághoz, majd a megnyíló kapukon keresztül egyenesen a black metal és a trance világából merik tele áldozati tálaikat. Végtelenül utaztató, teljesen egyedi folyam, ahol az atmospheric black metal tipikus tremolópengetését és blastbeatjeit valódi riffek váltják fel, amik aztán a legkisebb zökkenő nélkül folynak át psytrance-alapokba, hosszas ambient nyugikba vagy épp törzsi ritmusokba. Elképesztően csodás anyag, pont az ilyen felfedezésekért töltöm a fél életem disztrólisták és hírlevelek utolsó betűig való átböngészésével.

Szólj hozzá!

Wojtek - Hymn for te Leftovers (EP)

2020. június 18. 17:44 - wovbagger

wjtkk20.jpg

A Wojtek egy éve alakult meg Padovában, és nem vártak meg, hogy a sült galamb becsöngessen náluk, hanem már tavaly augusztusban kijöttek egy EP-vel. A Maradékokhoz szóló himnusz a második hasonló formátumban kiadott hanganyaguk, amely két hónapja jelent meg. A fél óra alatt lepörgő hat dalból a mindennapok kiábrándultsága, a hétköznapi élet kaotikus összessége, a társadalmi egyenlőtlenségek és részvétlenség okozta rendszerszintű döglődés köszön vissza témaként. Posványos, mélybe húzó klausztrofóbikus sludge acsarog zenéjükben hipnotikus és zajos gyomorszorítással, ebből pedig már tudjátok, hogy a Neurosis, az Eyehategod és a Norma Jean kedvelői sokat fogják pörgetni ezt az EP-t.

 

Szólj hozzá!

Jazz Sabbath - Jazz Sabbath

2020. június 18. 11:36 - wovbagger

jzzsbbth20.jpg

A Jazz Sabbath trió hét klasszikus Sabbath dalt fogalmazott át zongorára, basszusgitárra és dobra. A tagok pedig: Adam Wakeman zongorilla (Rick Wakeman fia), Jerry Meehan dalszerző, producer, basszer (ő olyan arcokkal dolgozott együtt korábban, mint Annie Lennox, Beth Orton, Bryan Ferry, Roger Daltrey, Midge Ure, Robbie Willams, Stevie Wonder), és Ashley Sloan dobos, aki hajdanában a Del Amitriben püfölte a bőröket. A jól sikerült átiratok mellett külön piros pont jár az ötletes lemezborítóért.

 

Szólj hozzá!

Banshee - Livin' In The Jungle

2020. június 17. 22:35 - minden hiába

hu_a0429431018_10.jpgHa ez a lemez nem ébreszti fel a világot hosszúra nyúlt álmából, akkor semmi. Nagyon durván dögös és drogos és fuzz és hipnotikus és rockandroll és punk. Körülbelül ilyen lehetett egy szombat este a hetvenes évek legelején Detroitban. Vágod, amikor bármi megtörténhet, amikor semmi sem szent. Stooges, MC5, Alice Cooper, Hawkwind, nyakon öntve egy nagy adag vuduval, mindezt abszolút korhű jelmezben. Ez a lemez ugyanazt tette az elmémmel, amit öt évvel ezelőtt a Viper Smoke. Minek is beszélek, év lemeze. Legalábbis eddig mindenképp.

Szólj hozzá!

Geezer - Groovy

2020. június 17. 09:47 - wovbagger

gzrgrv20.jpg

Lassan egy hónapja pedig új Geezer nagylemez is van. Nem nagyon változtak, most is nagy svunggal nyomják a blues alapú pszichedelikus, grúvokban úszó, néha még a sztónerbe is átmerészkedő rockzenéjüket.

 

Szólj hozzá!

This Will Destroy You - Vespertine

2020. június 17. 07:42 - wovbagger

disztroly20.jpg

A Los Angeles-i This Will Destroy You érdekes albummal állt elő idén: Jordan Kahn séf Culver Cityben található azonos nevű, két Michelin-csillagos étterme számára szerezett zenéjük hallható rajta. A hanganyag már évekkel korábban megszületett, ugyanis egy ideig a helyszínen vetésforgóban játszották a felvételeket a 2017-es megnyitó idején. Zeneileg a banda nagyobbrészt ambientben utazott ezzel a hét szerzeménnyel, de valamennyire a post-rockos momentumok is megmaradtak. Fülelni szabad:

 

Szólj hozzá!

Svart Crown - Wolves Among the Ashes

2020. június 16. 20:37 - wovbagger

svrtcrwn20.jpg

A francia Svart Crown afféle "kicsit" típusú zenekar: kicsit feketefém, és egyúttal kicsit halál metál is (és azért kicsit sludge is van bennük). Kicsit a Gojirára emlékeztet, de kicsit a Triptykonra is. Egy biztos: dalokat nagyon frankó módon tudnak írni, tökéletesen megkomponálták a szaggatott, váltásokkal megtűzdelt, kicsit hörgős, kicsit dallamos énekkel átszőtt elborult hangulatot árasztó számaikat. Biztos, hogy lesz, aki csak jómunkásemberek ízlésesen kivitelezett iparosmunkájának fogja tartani a lemezt, de én inkább úgy fogalmazok, hogy bár ki tud emelni a mindennapok fülledt szorításából, van, amikor hangulat kell hozzá. Kicsit persze bánkódtam, amikor kiderült, hogy még a járvány előtt, február 26-án jártak nálunk, viszont nem kicsit megörültem a hírnek, miszerint idén másodszor is megnézhetjük a bandát, mert

legközelebb élőben 2020. szeptember 9-én a Dürerben fogják csapatni az Atheist előtt.

 

Szólj hozzá!

Djunah - Ex Voto

2020. június 14. 10:32 - wovbagger

djnhh19.jpg

Sam Phulesh találta ezt az albumot is, még tavaly decemberben, én pedig jó sokáig üldögéltem rajta. A Djunah izmos noise rock duó Chicagoból, melyben Donna Diane énekel, gitároz és basszerol, Nick Smalkowski pedig dobol. Zenéjük sok mindenkiével rokonítható, de nekem az jut róla eszembe, hogy olyan, mintha Diamanda Galás hol bepipult rezgő fejjel, hol pedig rezignáltan szidná a pasiját a mosogatóban hagyott piszkos edények miatt.

 

Szólj hozzá!

Sly & Robbie vs. Roots Radics - The Final Battle

2020. június 13. 11:32 - wovbagger

slyrbbrtsrd19.jpg

A Végső Csata a dob-és-basszus legenda Sly & Robbie és a szintén nagy nevű Roots Radics között 2019 nyarán vette kezdetét, győztest viszont azóta sem hirdetett senki. A tucatnyi dal minimum kétszer annyi vendéget fícsörigöltet, az album pedig eléggé homogénre sikeredett - talán csak a Lee Scratch Perryvel készült Full Moon Plant a Tree nevezhető kísérletezőnek. Jelszavaink valának: Peace, Love and Unity.

 

Szólj hozzá!

Sleeping Giant - Sleeping Giant

2020. június 13. 11:04 - wovbagger

slpnggnt19.jpg

Kiváló aussie stoner fuzz power trio bemutatkozó albuma Bendigoból (Melbourne-től kb. 150 km-re északnyugatra), amely a szubzsáner legszebb hagyományait ápolja és viszi tovább. Tavaly elfeledkeztem róla jól.

 

Szólj hozzá!

Led Zeppelin - Physical Graffiti (Remastered)

2020. június 13. 07:40 - wovbagger

ldzpp75.jpg

Az egyéni ízlés képes felülírni a közmegegyezésen alapuló kánont - ilyen előadó számomra a Led Zep is. Leghosszabb, bakeliten eredetileg dupla albumként megjelent sorlemezük maga a megtestesült sokszínűség: a nagylemezen a hard rock mellett folkos-countrys dalok, blues rock, progresszív kompozíciók, és "sima" rákenró is helyet kapott. Ezt a stíluskavalkádot az albumborító is tükrözte, amelyen eredetileg kivágható ablakok mögött kulturális ikonok képei tűntek fel. Ez a kedvenc Zep-korongom, a poszt apropója pedig az, hogy a Physical Graffiti negyvenöt éves lett idén. És direkt nem a Kashmirt illesztem be alulra.

 

Szólj hozzá!

Aaron Turner - Interminable Conniption / Repression's Blossom

2020. június 12. 23:59 - szivarvanylo_sunfereg

Aaron Turner a megboldogult Isis énekes-gitárosa volt, de a tavaly júniusban a Dürer kistermét porig romboló Sumac élén is ő áll, és még számos projektben működik közre. 2019-ben szólókarrierbe is kezdett, rögtön két albuma is megjelent, az Interminable Conniption és a Repression's Blossom. Mindkét anyag gitár és elektronika alapú kísérleti ambient zaj tételekből áll, de azért van különbség közöttük. Az Interminable Conniption három tétele lassan vagy talán nem is igazán kibontakozó, melankolikus, fájdalmas merengés, pulzáló, meleg dörgölőzés az agyadhoz. Néha kicsit felerősödik, néha lecsendesül, horzsoló kövek gördülnek a dobhártyádnak, de csak finoman, semmi kín.

Tovább
Szólj hozzá!

The Orb - Abolition of the Royal Familia

2020. június 12. 23:46 - wovbagger

thrbbltn20.jpg

Dr. Alex Patterson és népi zenekara harminckét év és tizenöt album után a The Orb tizenhatodik nagylemezén is kurrens, ötletes és virulens. Mondjuk olyan alkotótársakkal, mint Youth, a System7 duó, vagy Roger Eno (kinek testvére egy bizonyos Brian) valszeg nem kell a szomszédba mennie némi inspirációért. Az aktuális album a korszellemnek és a napi történéseknek megfelelően a királyi család és a nagybrit birodalmi bűnök elleni averziókat önti dalokba, de szerencsénkre ezt a Dokira jellemző humor segítségével teszi. Mindez persze együtt jár kismilliónyi utalással és kikacsintással, a korong darabjai pedig zeneileg az ibizai szögeléstől az orbos hangtapétán át a reggae/dub jóságig terjednek ki.

 

Szólj hozzá!

Carl Finlow - Apparatus

2020. június 11. 21:57 - talajvesztés

a1797745826_10.jpg

Ha egy első felületes pillantást vetünk a borítóra, a ténylegesen látható kapcsolási rajzok mellett barlangrajzokra is gondolhatunk, ami kicsit elővetíti a lemez stílusának kettősségét is, azazhogy a már-már primitíven táncoltató dobalapokra építve valami egészen futurisztikusat kapunk. Carl Finlow vegytiszta electroban utazik már nagyon sok éve, nagyon sok néven. A mester ezen a lemezén se nagyon feszegeti stílus kereteit, ellenben szállítja a jobbnál jobb, megfelelően rétegzett dalokat. Nem a legseggrázósabb, de azért kellően kluborientált nótákról van itt szó, csak az album utolsó harmadára maradt néhány nyugisabb, melegebb hangulatú tétel.

Szólj hozzá!

Hail Spirit Noir - Oi Magoi

2020. június 11. 20:23 - wovbagger

hlsprt14.jpg

Ilyen lenne, ha egy alternatív idővonal rocktörténetének hetvenes éveiben a King Crimson találja fel a feketefémet, majd ráadásként népzenében utazó arcokkal jammelt volna egyet. Avagy: a görögöknek sikerült a lehetetlen.

 

Szólj hozzá!

Curse the Son - Excruciation

2020. június 11. 19:59 - wovbagger

crsthsn20.jpg

Connecticutban a Fiút Átkozva mindent eljátszanak, ami a gyötrelmes melegben az eszükbe jut. Mondjuk ez mit sem érne, ha unott hangszermasztit hallanánk a korongon - de szerencsére nem. A zenészek ízlésesen, érzéssel adják elő a dalokat, és ez sokat lendít a dolgon, legyen akár doom, heavy, pszichologizáló, vagy éppen seattle-i orientáltságú az adott szerzemény. Arról nem is beszélve, hogy frankón elfelejtettem, hogy a kettővel ezelőtti Psychache lemezüket hét éve posztoltam jól.

 

 

Szólj hozzá!

Tesa - Control

2020. június 10. 18:32 - wovbagger

tscntrl20.jpg

Öt évvel a Ghost után a rigai Tesa kiadta eddigi legjobb albumát: negyvenkét perc, hat, csak a Control címet és egy sorszámot viselő szerzemény, melyek a legjobb atmoszférikus post-bármi hagyományokat ápolják. James Plotkin mesterkedésével készült, így finoman fülelős.

 

Szólj hozzá!