A KMFDM-et a Drug Against War videoklipjének köszönhetően ismertem meg a kilencvenes évek első felében, és munkásságukat azóta is rendszertelen rendszerességgel követem. Két évvel ezelőtti legutóbbi, Let Go című albumukon volt több, első hallásra ütős, jól megírt dal, de végül tartósan nem maradt meg a lejátszómban. Merőben más a helyzet az Enemyvel: az új album pár hallgatás után kifejezetten tetszik, és sokkal inkább átgondolt, jól megszerkesztett hanganyagnak tűnik közvetlen elődjénél. Füleld csak:
