A képen az a pillanat látható, amikor az Első Vadnyugati Swinger Club tagjai azon gondolkoznak, hogyan fogják megmondani a hácé punknak, hogy Esther az öt férfi mellé nem akar egy hatodikat is klubtagnak. Mindezt csodás kísérleti-zajos rockdalokban az örökmozgó Ty Segall gityós/basszer, és Brian…

2020-ban Ravennában is fellendült a digitális irodalomórák tartása. Viccet félretéve: a négyesfogat továbbra is az ütős prog sludge-ot műveli, továbbra is igen frankó módon.  Metaphora by Void Of Sleep

A mai napig imádom Lorely Rodriguez első, 2015-ös lemezét. A kissé széttartó és a sok vendégmunkástól megtoszott másodikat kevésbé. Ez az új viszont baszik. A dekadensebb, zajpopos Me-hez képest ez jóval tisztább, slágeresebb, rádióbarátabb, a nagyszerű - és újfent sajátkészítésű - beatek, a szépen…

Az új Witch Prophet csodálatos. Lenyugszol tőle a picsába és bongot tömsz és szarsz a karanténra. Az első lemezéhez képest nagyobb súllyal - vagy inkább koncentráltabban - van itt jelen a trip-hop és a hiphop-ütemezés (ez főként SUN SUN-nak köszönhető), a basszus, és szerensére vaskosabb a…

Mr. Christian Culak, egy texasi úriember a hang zuhataga előtt cipőjét bámulva imádkozik az elképzelt utófekete utófémhez.  Imagine by Culak

Polák elszállós-sivatagi űrrockzene, legalább annyira frankó módon, mint az első eresztésük. Szaxofon most is volt. The Great Chase In The Sky by Red Scalp 

A Mitikus Naphajó élőben sem vallott szégyent.  

És a harmadik Dreadzone nagylemez is negyedszázados lett.  

"Oh baby I'm lazy, oh baby introduce me to God..." A Dopes to Infinity ma betöltötte a huszonötöt.  

Eltelt 10 év. Kellett nagyon ez a lemez.  

Másfél év sem telt el, és az amerikai-norvég-görög Azusa második nagylemeze megérkezett (első!). Jó érzékkel nem változtattak a nyerő formulán: poszt-köménymagos progmatolást csapatnak, benne valamennyi fémmaggal. Eleni Zafiriaodu énekesnő torkából ismét hihetetlen hangok bugyognak elő, a gitárok…

Ez is egy tavalyról kimaradt lemez: a görög Villagers of Ioannina City a hegyes-sivatagos rockot tradicionális görög folkzenei elemekkel (dimotika) dobja fel. Gitár, klarinét, kaval, szintik mind játszanak. A végeredmény überzsír lett. Age of Aquarius by Villagers of Ioannina City 

Kábé egy hónappal ezelőtt valaki linkelte a brit HétGyesznó tavaly őszi albumának címadó dalát. Én azóta keresem, de tegnapig csak a Viscerals kislemezt találtam. De végre itt van az egész nagylemez, és mindenki élvezheti az elszállós-zajos sivatagi rockot. Viscerals by Pigs Pigs Pigs Pigs Pigs…

Az egyik tavalyi kedvencem: horizontbámulás kánikulában, Roberth Ashley-t és Terry Riley-t idéző hangköltészet, orgonák, zongorák, föléhangolt szintik, szétterített gitárszőnyegek huzalozódnak egymáson át, és Cyro Baptista perkázik, zörög, hentyereg, hol Dél-Amerikát, hol a Közép-Keletet odaidéző…