Az Arrested Development volt az első előadó, amelyikkel kapcsolatban a conscious hip hop kifejezést hallottam. Nem volt nehéz, mert a lemez megjelenésének idején elég sokat játszotta a Music TV az album két húzódalát, a Mr. Wendalt, és az Everyday People-t. Előzőekből már sejthetitek, hogy az atlantai kollektíva nem a gangsta rap pénz-kokó-kurvák témáinak háromszögében mozgott, hanem a peace-love-unity, illetve a szolidaritás-kiállás-szociális érzékenység témáit énekelte meg. Emellett sokat tettek az ún. déli hip hop elfogadottságáért is - elég, ha csak a szintén atlantai OutKastre vagy a Goodie Mobra gondolunk. Egyébként jól meglepődtem, amikor kiderült, hogy a '96-os oszlás után 2000-ben újra összeálltak, és a mai napig léteznek, mert a '94-es Zingalamaduni után nem követtem a pályájukat. Igaz, hogy a kezdetekbeli másfél tucatnyi taghoz képest ma már hivatalosan csak öten vannak. A bemutatkozó album címe pedig a megalakulásuktól az első lemezszerződésig eltelt időt jelenti.