A The Black Lodge esetében nem a Twin Peaks-Anthrax tengelyre kell asszociálnunk, hanem egy 2017-es alapítású olasz sztóner metál bandára. Aki komálja a Sabbathista alapokkal rendelkező, a Down és a Corrosion of Conformity által inspirált muzsikákat, annak bejövős lesz a talján arcok zenéje.  

A La Dispute bemutatkozó albuma, a hosszú című Somewhere at the Bottom of the River Between Vega and Altair a mai napig nagy kedvencem. Igaz, hogy csak az első két lemezüket ismerem, és a 2011-es Wildlife óta kicsit szem elől tévesztettem őket, most viszont megérkezett a vadiúj korongjuk. Első…

A Mark Greening, korábbi Electric Wizard-, Ramesses- és With the Dead-ütős által alapított Dead Witches bemutatkozó albuma (Ouija, 2017) után két évvel itt van a banda új korongja. Ezen Virginia Monti énekesnőt egy másik hölgy, Soozi Chameleone váltotta a nótafa posztján, ami nem vált a banda…

Két évvel a House of the Dead után meghozta a postás a harmadik Ordos nagylemezt.  The End by Ordos

Kill, Kill, Overkill! Március 11., Barba Negra  

Szívesen. 

Február végén a realitás talajától délre két kitűnő alkotóval delirálhatsz együtt.  

Hét szűk esztendő után Kandel Mása ismét a házban!  

Tessék, itt van a KIM első anyaga. Tűkön ültetek. Amúgy grunge-os, zajrockos, szipedelikusos, sludge rockos mifasz. Annak viszont kurva jó. KIM by KIM

Azt a krucifikszumát, megérkezett az új Motorpszichózis!  

Hogy kiteljesedjen a Portishead Weekend: DJ Andy Smith a nagy nevű előadó második, cím nélküli albumát bemutató előadássorozatán volt a turné DJ. Saját első korongja '98-ban jelent meg, amin kedvenc zenéit ötvözte soullal, funkkal, hip hoppal, no meg beat-ekkel. A kiváló indulás után pár évvel…

A kaliforniai Tesla második nagylemeze ebben a hónapban lett harminc éves. Ha nem ismered őket, akkor a bandáról részletesebben a Wiki-szócikkükben olvashatsz.  

Most, amikor bő másfél évtized után új zenei anyagon dolgozik a Portishead pacsirtája, érdemes újrakagylózni a korábbi albumait. Beth Gibbons & Rustin Man - Out of Season (2002) A Rustin Man művésznév mögött Paul Webb, korábbi Talk Talk-basszer rejtőzik, akivel Bözsi még a Portishead…

A londoni The Lunar Effect a hetvenes évekből a blues-os psych/hard rockot, a kilencvenesekből pedig egy kis Seattle-t merít, hogy formába öntse jól sikerült dalait. A végeredmény kiváló fílingű tisztességes csapatás, amolyan brit módra.  Calm Before The Calm by The Lunar Effect

Az egyik legjobb progrock album ebben a hónapban töltötte be a 25. szülinapját.  

Tizenegy nap múlva a Hajón. Echo Collective Plays Amnesiac by Echo Collective 

Megérkezett a negyedik album.  

Öt szigorú dal egykori és jelenlegi Cryptosy-, Soulstorm- és Pestilence-tagok által negyedórában felvezetve. Ezt kapd el, ne a pestist! FB.  HERETICAL UPRISING by TRIBE OF PAZUZU

Sárosan cuppogó zajongás alig fél órában, amitől úgy érzed, hogy legszívesebben pofán csapnád az első utadba kerülő értetlen humanoidot. A kétemberes Boar Worship kíméletlenül vad, az album pedig rozsdás ízt hagy maga után a szájban, ezért csak óvatosan szabad vele öblögetni! Mert egy ideig még így…

Mára még van egy igazán fület gyönyörködtető banda, amelyről kár lenne, ha lemaradnátok. Ebben a zajos gennyzsákban igazi stíluskavalkád van beágyazva jó mélyen. Van benne doom, nagy adag sludge, némi hardcore kirohanásos döngölés, és mindez megfeketítve. Csodálatra méltó a srácokban a nihilista…

Íme A Teleszkópok 11. sorlemeze, ami hangsebességgel vonaglik át rajtad. Ösztönös drone kompozíciók egymás után. Begerjesztik a hallóidegeidet és illúziókat generálnak. Ha már kikapcsolva is hallod ezeket a zajokat, akkor te is EHS-kórságot kaptál. Agy-elpattintásra fel!

Lesz egy ilyen is, ahol polák Sunátákkal és Fűkopáncsokkal lehet majd találkozni. Outlands by SUNNATA 

Női énekessel megszólaló négytagú okkult fuzz rock/doom metal banda Iowából. A hangulatot tökéletesen tükrözi a lemezborító.  Son of the Morning (Self-Titled Full Length) by Son of the Morning

Itt az első idei Vatican Shadow, gondolom lesz még. Nyilván fasza. Lesz koncert.  Opium Crop Airstrikes by Vatican Shadow

Párszor lenyomtam már, az Arbeit a német danolászás miatt nekem fáj kicsit (a vadállat Falco-feldolgozás viszont nem), de amúgy bomba.  Wake Up The Coma by Front Line Assembly

Univerzalista görög hippitrió instrumentálisan közelíti meg a világmindenség változásait. Mindezt szellősen, improvizatív fílinggel, nyáriasan lazán.  Evolution of Karma by Universal Hippies

Ez az album is húsz éves lett.  

Még egy kiváló lemez a sorban, ami nagy adag fricskát nyom a beteg társadalom orra alá. Kaotikus, végtelenségig mormolt listák totális virtuális mámorban úszva. A tömegkultúra bőségesen degenerált felsorolása van itt post-punkos freestyle elektronikával aláfestve. Lassan nem tudjuk a sok hazugság…

És a héten megérkezett az ötödik Downfall of Gaia album is.  Ethic of Radical Finitude by Downfall of Gaia

Teri Gender Bender és Népi Zenekara negyedszer is elviszi az otthonokba A Bucserátusok diszkrét báját.  

Clementine Creevy és fasza kis triója végre visszatért a nagyszerű Apocalipstick után, egy introspektívebb, frusztráltabb, visszafogott haragtól gyöngyöző, nagyon kimunkált és átgondolt, gyönyörű lemezzel. Egyértelműen az eddigi legjobbjuk, rohadtul oda vagyok érte. Ha ez a csaj nem lesz egyszer…

Az Iboga nem szokott viccelni. Az új Lauge bámulatos. Vártam, kellett, meg is menti az életem. Ugorjatok bele a Napba és szeressetek mindenkit.    Dawn (Iboga Records) by Lauge

Na, akkor mindenki elmehet a picsába, aki nem szólt, hogy tavaly nyáron a Negative Scanner kiadott egy új lemezt. Komolyan, ez az együttes beszarás, az első cuccukat a mai napig nem untam meg, egyszerűen lenyűgöző. Újra is raktam a linkjét. Ez meg akkor álljon itt végre, és szedje le minden ember,…

Tavaly év végén jelent meg a NONN új lemeze, amin továbbra is a '80-as években megrekedt rideg-hideg coldwave és minimalista post-punk megy, faszán, ahogy kell. Kicsit elmásztak az EBM felé is, amúgy. Jól áll nekik.  XVII by NONN

Ha a kibaszott Gnod dobosa csinál valamit, ami nem Gnod, akkor arra le kell csapni. Ha pedig ez a valami ráadásul olyan fasza noise-rock, mint amilyen, akkor az tök jó. Értitek.     Wunder EP by SHUCK

 Pótlok némi hiányt tavalyról, akkor jelent meg ennek a glasgowi dob-gitár duónak ez a két nagyszerű kislemeze, amiket jól szét is hallgattam. Mondjuk ez nem nehéz, mivel egyrészt jók, másrészt rövidek. Amúgy tök őszinte, puritán, kezeletlen, vaskos és izmos, ösztönből odakent rockmuzsika, amibe…

DJ Scotch Egg, Gorgonn a Dokkebi Q-ból, és Taigen Kawabe, a Bo Ningen hangja. Ha ebből nem esik le, hogy valami meredek jön, akkor nem tudom, hogy miből. Ezek hárman a Devilman, a Devilman meg egy kísérletezős, faszon rúgott dub és dubstep motívumokkal, elgázolt hip-hop ütemekkel, nehezen…

Oroszország Anyácska kurvára büszke lehet magára, hogy van egy ilyen noise-rock együttese. Komolyan, ez a lemez bőven mestermű, ráver még a korábbi anyagukra is, pedig aztán az is mi volt. Ha valakinek új, akkor körülbelül azt kell tudnia, hogy a Jars öntörvényű, szarik az elvárásaidra, totálisan…

Riley Hawk (Tony Hawk fia) és Bruce McDonnell duóban basznak oda az amúgy remekül kiválasztott Warish név alatt. Egyáltalán nem semmi ez a pár dal, frankó stílusérzékre és gógyira vallanak. Punkos svunggal és modorban kínálják a Melvins kiforgatott, dögletes, izmos grunge-riffjeit, de simán…

Nevetségesen nehéz gyilok. Nem szoktam ilyesmit hallgatni, posztolni meg pláne, mert amúgy a faszom az ilyesmibe, de ezek a skót nyomorultak elrabolták a szívem. Nem pöcsösködnek matekegyenletekkel, de botegyszerűnek és szögegyenesnek sem lehet ezt nevezni. Nem vakítanak orrba-szájba paraszt…