"I wanna rock you, baby..."

The Cateran

2013. szeptember 18. 16:48 - jószívvel.

Valamiért nem mond semmit a nevük, mi? Pedig ezek a skótok kísérték a Nirvana-t Európában.

Amúgy meg tízezer másik együttessel egyetemben őket is szokás a grunge első előfutárainak nevezni.

Kibaszottul mindegy. A lényeg az, hogy a The Cateran hatalmas zenét játszott, és ugyan kihagyni ki lehet őket, mégsem tanácsos.

Ha nagyon gyorsan le szeretnénk rendezni őket, akkor valamiféle vállrándítós "Hüsker Dü után szabadon" szentencia lenne a megoldás, ami a három tök különböző hangot megütő nagylemezt is össze tudja fogni. Ezzel nem a The Cateran kreativitását kell lenézni, ez jó, méghozzá rohadtul. Kitűnő zenekar volt, feszes dallamaik, koszos kézzelfoghatóságuk, lendületük és vehemenciájuk simán lenyűgöző. 

Az első sterilebb popszerű post-punk, a második mocskosra visszavett dallamos power pop/punk, a harmadik pedig grunge felé kacsintgató karcos dallamokkal koszoló punk rock. És akkor a hattyúdalként gyomrozó utolsó fergeteges kislemezről nem is esett szó. A műfajt nem forradalmasítják, de baszki, ez a három és fél lemez egytől-egyig hibátlan munka, elragadó, fülbemászó, és bőven maradandó anyagok.

Én általában sorban letolom mind a négyet, kifejezetten felemelő élmény - de ha csak egyet kellene kiemelnem, akkor talán be is kaphatnátok.  

 

Little Circles
R-1445171-1246900656.jpg

Bite Deeper
R-1445188-1246900800.jpg

Ache
R-1445199-1246900734.jpg

Die Tomorrow EP
R-1445207-1246900564.jpg



Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakbennhajogerendazatto.blog.hu/api/trackback/id/tr435522524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.