"I wanna rock you, baby..."

Merchandise

2013. június 11. 11:24 - minden hiába

A Cult Ritual, Nazi Dust, Neon Blud nevével fémjelzett tampai hardcore/noise underground dobta felszínre ezeket a kakukktojásokat, akik nem csak zeneileg különböznek a többiektől, hanem abban is, hogy akár még normális hosszúságú, normális sorlemezek megjelentetésére is képesek. Persze nem volt ez mindig így, kiadtak ők is mindenféle szir-szar kazettát meg kislemezt, de azokat nyugodt szívvel átugorhatjuk. És hogy milyen a zene? Fura. Egyszerre tűnik reménytelenül gagyinak és szédítően zseniálisnak. Sokadik hallgatásra határozottan az utóbbi. Nehéz eldönteni mit is hallunk: nyolcvanas évekből itt ragadt újromantikus énekessel felálló kísérletezős popzene, szándékosan amatőr shoegaze, posztmodern szintipop, homoerotikus gothic cucc, vagy vajon a korai The Cult próbál meg lo-fi dalokat írni? Netán Depeche Mode kedvelők űznek gúnyt a posztpunkból? Szóval ilyen dolog ez, bár a nemrég megjelent új lemez már letisztultabb, és sokkal közelebb engedi magához a hallgatót. Én nagyon bírom ezt a zenekart, júniusi esőben tök jókat lehet rájuk szomorkodni.

3223858.jpg(Strange Songs) In The Dark (2010)

4057570.jpgAngels In The Station (2012)

3948279.jpgChildren Of Desire (2012)


4361625.jpgTotale Nite (2013)

A poszt szerkesztése közben találtam egy fasza Record Store Day-es koncsertót, amit még iderakok:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakbennhajogerendazatto.blog.hu/api/trackback/id/tr835355294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.