"I wanna rock you, baby..."

Sir Lord Baltimore (proto-Heavy Metal/Psychedelic)

2013. március 19. 22:06 - harper87

Sir+Lord+Baltimore+l_8852ba60daca6a2ece709e91292f.jpg

Lehet a régi helyen már volt ez kint (kicsit meglepődnék, ha nem), de azért legyen meg itt is. A Sir Lord Baltimore a hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji New York-i underground körökben mozgott, mint cseppet sem meghatározó együttes. Legalábbis kevés jelét találni a létezésüknek, mindenesetre a Please Kill Me-ben egy helyen megemlítik őket is mint akik rendszerint felléptek a Max's Kansas City-ben, ami a CBGB előtt kb. a legfontosabb gyűjtőhelye volt a manhattani földalatti figuráknak. A zenéjüket hallva egyébként nem meglepő, hogy nem voltak akkoriban túl divatosak, hiszen nem a Velvet Undergroundot, nem a korai Stones-t, de még csak nem is a Stooges-t nyúlták, bár a három közül az utóbbihoz álltak a legközelebb. Olyan állatias, dögös, groove-os hard rock volt ez, amely legjobb pillanatainak hallatán még (a rock istene bocsássa meg, de) a Led Zep is szégyenkezve ment volna le a színpadról, és amilyenhez hasonlót csak a Sabbath csinált akkoriban (meg tuti egy csomó obskúr banda, de én nem vagyok ebben annyira otthon). Mondjuk nekem igazán csak az első (Kingdom Come) lemez tetszik, a második self-titled már nem annyira erős, de valakinek lehet az jön be. Az tuti, hogy az elsőn több Dög van. Egyébként 2006-ban összeálltak és felvettek egy új lemezt, de nem hiszem, hogy az már fontos lenne.

Kép mögött a két lemez rejtőzik, egyben.

SLB_Kingdom-SLB_Compilation.jpg

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csakbennhajogerendazatto.blog.hu/api/trackback/id/tr855149203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IIIIIOIIIII 2013.03.20. 19:51:37

Első pillanatban komolyan azt hittem, hogy a napszemüveg mögött Dave Lee Roth van...